Erődítések.
Erődítések.
A honfoglalás előtti időben az országban lakó szlávok Kalocsa köré csoportosultak. A honfoglalás után Kalocsa és környéke Árpád vezér családi birtoka volt és ennek következtében csakhamar jelentékeny helylyé emelkedett. Ezért tette Szent István Kalocsát érseki székhelylyé. Szent István egy 1009. évi oklevelében már civitasnak nevezi Kalocsát. Feszler említi (I. kt. 395. l.), hogy Szent István, midőn Achtum megfékezésére indult, Kalocsára jött és itt hívta össze hadi népét a harczbaszállásra. Ide hozta Csanád vezér is győzelmének hírét az Asztrik érseknél időző királynak.
Kalocsa főbb erőssége ez időben fekvésén kívül még annak székesegyháza volt. A székesegyházat Asztrik érsek építtette. Ez kisebb, 600–700 hívő befogadására alkalmas templom volt, melyet az akkor Magyarországon időző montecassinói barátok építettek. A legtisztább bazilika stilusban, négy toronynyal. Különleges jellege abban állott, hogy menhelyül is szolgált, s e czélból két homloktornya között, a római castrumok módjára, úgynevezett egércsapdával volt ellátva. (Henszelmann, Grabungen.)
Kalocsa a mongoljárás után lett várhelylyé, midőn IV. Incze pápa sürgetésére 1247-ben a nagyobb és fontosabb helyeket az országban megerősítették. Ekkor épült Kalocsa várkastélya is és tekintélyessé fejlődött. A hagyomány szerint (Bél M. Top.) fallal körülvett erős hely lehetett, fényes palotákkal és kövezett utczákkal. Evlia Cselebi török utazó leírása szerint 1664-ben vára új, erős építkezésű erőd, délkeletre néző egyetlen kapuval, mely előtt felhúzható fahíd s a híd alatt mély vizű árok volt. Katona István történetíró véleménye szerint (Hist. Ecc. Col. I. kt. 70. l.) az érseki várkastélyt négyszögben erős falak s őrtornyok vették körül. Alatta terült el a város, mely az akkori védelmi rendszer szerint tömésfallal volt körülvéve. A várkastély volt az érseki rezidenczia.
