A vármegye rendszeres megalapítása.
A vármegye rendszeres megalapítása.
Igen helyesen hangsúlyozta már Tagányi Károly akadémiai székfoglalójában, hogy egyes vármegyék határainak alakulásánál különféle helyi okok működtek közre. Legközvetetlenebb ok gyanánt kétségkívül a földrajzi tényezők, vizek, hegyek, stb. szerepeltek. A vármegyék határai ugyanis kezdetben, midőn még a földnek semmi értéke nem volt, csupán a rajta élőknek, csak a lakott helyekkel szemben voltak szabadon megvonva.*
Megyei önkormányzatunk keletkezése. Értekezések a Tört. Tud. köréből. XVIII. évf. VI. füz. 4. 1.
206Honfoglaló őseink törzs-szervezettel bírtak. Ez pedig a vérségi rendszeren nyugodott. Természetes tehát, hogy az újonnan szerzett haza birtokba-vétele is e törzs-szervezetnek felelt meg. Valószínű, hogy minden törzsfő a vezetése alatt álló nemzetségeket s azok népeit, azon a vidéken telepítette meg, a melynek elfoglalásában kiválóbb részük volt.
Árpád maga a Fejérvár mellett lévő Noé hegyen ütötte fel fejedelmi székhelyét s nemzetsége részére a mai Fejérvár- és Tolnamegyék területét foglalta le; de megtartotta a Duna-Tisza közének az Ó-Dunáig terjedő szigetszerű részét is.
Ez az oka annak, hogy megyénk területén a nemzetségi és szállási intézmények nyomaival nem találkozunk s annak birtoklási joga és rendje kezdettől fogva eltéréseket mutat az ország egyéb részeiben fennállott rendtől.
A nemzetiségi és szállási intézmény a királyság megalkotásával megszűnt. A magyarok korlátolt hatalmú fejedelméből korlátlan hatalmú király lett. A külföldön való tartózkodás, az új eszméknek felszívása, különösen a kereszténység erősítésére behozott külföldi lovagok és nemesek megtelepedése, új, erősebb szervezést kívánt. Ennek alapfalait maga Szent István rakta le törvénykönyvünk első lapját alkotó intelmeiben.
Az új rend megteremtésének előfeltétele a birtokjog és a honvédelem szabályozása volt. Első lépés erre az volt, hogy a szorosan meg nem szállott területek, a fennálló várak és erősségek a király, illetőleg a szent korona tulajdonává lettek. A második lépés az új királyi tulajdonnak biztosítása és kezelésének megkönnyítése czéljából, a várintézmény és a vármegye megalakítása volt.
