Méhészet.
Méhészet.
A méhtenyésztést a vármegyében főleg a gesztesi és tatai járásban, a papok és tanítók példáján régebben kivált a szőlőművesek űzték. Nevezetes volt a Batthyány-féle kisbéri uradalom méhtenyésztése, melyet 1777-ben 19 törzszsel kezdtek, s mely rövid pár év alatt 130 törzsre szaporodott. A méhészet ma emelkedőben van; 1895-ben 7301, újabban már 8570 méhcsaládról ad számot a statisztika. Ez idő szerint az udvardi és csallóközi járásokban van legjobban elterjedve. A községek közül Gúta, Keszegfalva, Mocsa, Ószőny, Galla, Környe, Bajcs, és Ógyalla tűnnek ki méhtenyésztésükkel. 1903-ban mozgó, leginkább Dzierzon-féle kaptárban 3217, közönséges köpüben 5353 méhcsalád volt elhelyezve. Méz 622.4 q, viasz 16.9 q termeltetett 56.656 korona értékben. Újabban különösen a vértesaljai községekben terjed. A mézterményeket a csallóköziek Érsekujvárott és Komáromban, a gesztesiek helybe jövő kereskedőknél vagy az országos méhészeti egyesület közvetítésével értékesítik. Árak: kg.-onként sonkolyostól 60–80 fillér; csurgatott méz 100–120 fillér; viasz 250–300 fillér.
