Legelők.
Legelők.
A legelők összes területét az utolsó összeírás 46.522 kat. holddal vette föl. A legelő nagy része szintén a dunabalparti részre esik és pedig 8.56% a töpe- és kisgazdaságokra. 91.44% pedig a közép- és nagygazdaságokra; e legelőterületnek csak negyedrésze tulajdon, háromnegyedrésze haszonélvezeti, haszonbéres és vegyes birtok. A birtoknagyság szerint való tagosultság kedvezőtlen arányának hatását az enyhíti, hogy a legelőterületből 17.301 hold (37.2%) közös legelő, mely így mégis a kisebb birtokosság állattenyésztésének szolgál. Közös legelőre, mely alatt a községi legelőket és a közbirtokosság és volt úrbéresek legelőit kell érteni, e vármegyében az összes szarvasmarhák 37.68%-a és az összes sertések 35.19%-a járt; vagyis az arány csaknem egyenlő a közös legelők fent kimutatott arányával. A mi a legelők használatát illeti, sok községben már a régebbi időtől fogva némi legelőrendezést is találunk. Kocson pl. a legjobb legelőt az ökrök részére jelölik ki s ugyan így külön-külön osztályozzák a legelőt a lovak, a tehenek és a ridegbarom részére; sertéseknek a vizenyős, gödrös helyek jutnak. Ácson is el van különözve állatnemenkint a legelő; ezt először az igás barom részére szabadítják föl: juhoknak csak késő ősztől tavaszig szabad a füvelőn járniok.
