Terméselemek.
Terméselemek.
A terméselemek osztályából az aranyat és ezüstöt kell elsőhelyen felemlítenünk. Az arany csakis termés-állapotban fordúl elő, míg az ezüstfém túlnyomó része az ezüst-érczekből kerűl ki. A termés-aranyat ma már csak Selmecz- Béla-bányán és külutczáiban: Bankán, Hodrusbányán és Stefultón, meg a szomszédos Szélaknán és Hegybányán (Pjerg) bányászszák, de egykor Bakabányán (Pukancz), sőt a Börzsönyi hegységben: Börzsöny, Peröcsény és Szokolya határában is voltak aranybányák. A termés-arany a selmeczi bányákban kvarczos (czinopeles) és agyagos telérekből kerűl ki olyan apró szemcsékben, hogy szabad szemmel rendesen nem is látható. Nagyobb termés-aranyat találtak a Grüner-telér legéjszakibb részén, Béla-bányán (Baumgartner-telércsoport) és a Spitaler-telérben (Mihály-tárón). Cseh Lajos a hodrusi fővölgyből nyíló Jalsova völgyben is lelt termés-aranyat. A termés-ezüstöt szőrszálalakú, ú. n. hajezüst alakban gyakrabban tárja fel a bányászék és a kalapács. Selmeczen a Ferenc-aknán, Bankán a Teréz-érben, Stefultón a Ferencz császár altáró szintjében és különösen Hodrusbányán kvarczüregekben, fészkekben ülve nem egyszer fordúl elő. Richter bányatanácsos ezüstamalgámot is említ a Pacher-táróból, sőt irodalmi adatok szerint a terméshigany is előfordúlt Selmecz vidékén.
