Karbonátok.
Karbonátok.
Az ásványok ötödik osztálya gazdagabban van képviselve. A karbonátok közül a kalczit-sorozatból a kalczit, a barnapát és a rodokrozit, az aragonit sorozatból az aragonit és a czerusszit, a bázikus karbonátokból a malachit és a mangánsavas sók közül a hausmannit fordul elő. Legközönségesebb a kalczit, részint telérásvány, részint a plagioklász bomlásterménye alakjában. Igen gyakran találni szép kristályokban, rendesen szkalenoéderekben, melyek olykor oszlopos termetűek. A szobi andezit másodlagos kalczitjának oszlopos termetű kristályai, Hulyák vizsgálatai szerint, igen hegyes szkalenoéderek (R 13), csúcsukon az alapromboëderrel. A barnapát az István-teléren telértöltelékként fordul elő, az Erzsébet-teléren pedig az aplit repedéseit nyereghorpadású barnapát-romboéderek vonják be. A Schöpfer-táró kvarczgeodáinak ametiszt-kristályain is sokszor találunk szép barnapát-kristályokat. A rodokrozit a Grüner-telér törmelékében (a II. József altárón) másodlagos termékként, mint a telér-töltelék czementje, fordul elő. Stefultón az István-telér apró erecskéinek töltelékében ez a vezérásvány. Innen manganokalczit néven kerűl ki. Dialogitnak is nevezik, különösen a Mihály-táróit.
Az aragonit, főként mint vasvirág, szép példányokban fordul elő Hodrus-bányán, az ó Mindszent-táróban. A bankai (schitrisbergi) czerusszitot Schmidt Sándor írta le behatóan. A malachit a selmeczi ércztelérekben, mint a pirit és kalkopirit bomlási terméke, eléggé közönséges. A hausmanitot, ezt a ritka mangánsavas mangánsót, Haidinger említi Bakabányáról.
