Hont vármegye nemes családjai. Irta ifj. Reiszig Ede dr. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

414Hont vármegye nemes családjai.
Irta ifj. Reiszig Ede dr.

A mai Hont vármegye alsó részét, vagyis az Ipoly és a Garam völgyeit kétségkívül már a vezérek korában megszállották a honfoglaló nemzetségek; de a vármegye ezen legrégibb birtokosairól még hozzávetőleges adatok sem állanak rendelkezésünkre, sőt Béla király névtelen jegyzője, a ki pedig bőkezűen osztogatja krónikájában a birtokokat, sem tud a mai Hont vármegye első megszállóiról, a mi kétségtelen jele annak, hogy emlékük már Anonymus korában is teljesen elenyészett. Valószínűleg még a vezérek korában folytatott öldöklő hadjáratokban pusztultak el ezek az ősi nemzetségek, mert csak így magyarázhatjuk meg, hogy a hazánkba költöző Hunt és Pázmán (Pármány) idegen jövevény lovagok a Garam vidékétől kezdve, az Ipoly völgyén át, felfelé egészen Kékkőig és Korponáig hatalmas terület urai lettek. A Hunt és Pázmán lovagoktól származó Hunt-Pázmán nemzetség idővel nagyon szétágazott, főleg II. Endre király bőkezű adományai következtében. Pozsony és Nyitra vármegyékben is birtokokat szerzett a nemzetség, sőt az ország távolabbi vidékeire is kiterjedt. Egyik őse Hunt, a ki a róla elnevezett várat építette, 997–1020 táján élt. Fia, Bény, a Garam mellett fekvő, róla elnevezett falut kapta; míg másik fia, Lampert, 1030. táján Egyázas-Marót és Palatnya helységeket nyerte Szent Istvántól. Lampert hasonnevű unokája (1090–1132.), a ki Szent László király nőtestvérét birta nőül, az Árpádok családi birtokából Ipolypásztót, az ott levő királyi palotával együtt, továbbá Szigetfőn két szőlőt nyert a nejével hozományul. Az 1124-ben kötött egyezség értelmében Lampert megtartotta Egyházasmarótot; fivére, Hippolit (Ipoly) pedig Palatnyát nyerte. (Karácsonyi: Magyar Nemzetségek II. 182.) Lampert második nejével, Zsófiával és fiával, Miklóssal, megalapítja a bozóki monostort. II. Lampert szörnyű véget ért, 1132-ben, a II. Béla király által hirdetett aradi gyűlésen felkonczoltatott.

Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť