Ruházatuk még sok nyomát őrizte meg a régi, színes népviseletnek. Érdekes, hogy némely vidékeken a régi formák és szokások megtartásával a modern divat több készítési módszerét egyesítik. Így „gouvrirozott”, „plissirozott” szoknyákat vesznek magukra, de bő, ezerránczú bokorugró szoknyát. Azután finomabb anyagokat használnak a régiek helyett. Díszes a vasárnapi ruha.
A bényi asszonyoknak érdekes ruhája van. Legelőször rövid, derékig érő inget vesz, s ennek folytatása a „pentő”, az ingszerű vászon-szoknya. Az ing fölé „pruszlikot” ölt s könnyű kabátkáját „kacza” néven nevezi. A nyakába veti a „tilanglit”, a mely vékony csipkekendő. Télen posztókabátot, „dómányt” vesz s „underát”, vagy „unterczit”, a mi zöld hárászból kötött, vagy barchetből varrt újjaska. Derekán van a szoknyatartó, vastag, hurkaszerű ruhadarab, a „pofandli,” ezt a vállon keresztülöltött kantárok tartják, a „korczok”. Egész csomó szoknyát vesz fel, mindenik más színű s alól még tenyérnyi széles pánttal dupla-aljúvá van téve s úgy veszik egymás fölé, mintha késsel lennének egyenes fölületűvé metélve, de az alsó szoknyák hosszabbak, hogy kivirítsanak. Még „szamárszőr”-szoknyát is viselnek, ez vastag, durva daróczféle, a mely eláll és sokat mutat. Felsőszoknyának fehér, világoskék, vagy zöld alapú, nagy piros rózsás selyem szoknyát vesznek föl. Hajukat érdekesen fonják szalagokkal, a széles selyemszalag a „kifonó”. Vállán a fodros csipkekendő a „nyecz-keszkenyő”. Fején is van egy fodros csipke-kendő, a mely a kontyot is tartja, ez a pintli. A fejre „kontyot” tesznek, ez papírból készül, némely vidéken „fikető”-nek hívják; arany vagy ezüst-csíkos papírral van borítva s jó tulajdonsága, hogy a fejre való keszkenőt szépen szögletesen tartja, ellenben rossz, hogy a hajat elkoptatja; 79a nagykontyos asszonyok hamar kopaszodnak. Lábukra pedig, ha ünnepnap vagyon, magas fasarkú piros csizmát húznak, ez a „tiklis csizsma”; ha a sarok alá felhajtott patkó végén 4–5 csörgő karika van, a talp alatt, akkor „tiklis csizsma csergő-csikorgóvá”. Hétköznap azonban egyszerűbb feketebőr csizmában mennek ki, de ezen is ott kell lenni legalább a „tőzés”-nek, a sárga kivarrásnak. Odahaza pedig „ebelasztyi” (everlasting) szövet félczipőt viselnek. Ennek a módisabb fajtája a bársony félczipő, lakkal czifrázva.
A férfiak ruházata egyszerűbb. Olyan, mint a magyar földmívesé általában. Fekete vagy barna szövetből magyaros, testhezálló ruhát viselnek. Kerek kalapot, ránczos vagy símaszárú bőrcsizmát. Télen azelőtt gubát hordtak, ma már posztókabátot.