Tisza Lajos.
Tisza Lajos.
Az alkotmányos korsztak első főispánja 1867-ben Tisza Lajos lett, – ki minden téren hasznos tevékenységet fejtett ki. Kezdeményezése után az 1848/9-iki rokkant honvédek s az elhaltak özvegyei és árvái felsegélyezésére eszközölt gyűjtés folytán 4901 frt 06 kr, – a honvéd-menházra 231 frt 09 kr. adomány gyűlt be. A közgyűléseket mindig a legaktuálisabb tárgyakkal foglalkozó magvas beszédekkel nyitotta meg, a melyek épp ez okból rendesen egész terjedelmükben vétettek jegyzőkönyvbe.
Hasonnevű atyja Biharmegye adminisztrátora, anyja gróf Teleki Julia volt. Nagyváradon született 1832-ben, hol gondos házi nevelésben részesült; felső tanulmányait s a jogi tanfolyamot szintén mint magántanuló végezte és Debreczenben vizsgázott, a jogot azonban, fiatal kora miatt, csak 1848. után fejezhette be. A szabadságharczban 15 éves létére már mint honvéd vett részt s annak leveretése után körutat tett Európában, bejárva Német-, Franczia- és Angolországot, – később pedig Olszországot; majd Kelet-Indiát és Afrikát.
A főispánságtól csakhamar – 1870. szeptember 3-ikán – megvált s a budapesti közmunka tanács alelnöke lett. Távozása fölött a vármegye mély sajnálatának adott kifejezést, miután működésének egész tartama a valódi alkotmányos érzület következetes bizonyítéka s az alkotmányos többség akaratának kifejezője volt. Feladatának ismerte a pártok surlódásait enyhíteni, a szenvedélyeket nyugalomra csendesíteni. A megye belbékéjénak fentartása körül nagy érdemeket szerzett.
Két ízben miniszter is volt. Legmaradandóbb emléket, mint kormánybiztos, az 1879-iki árvíz által elpusztított Szeged város rekonstruálása által teremtett magának. 1883-ban a király „szegedi” előnévvel grófi rangra emelte. Az új országház létesítése körül is nagy munkásságot fejtett ki.
