Bél.
Bél.
Bél, a béli hegyek alatt, a Mézes- és béli patak mellett, erdőborította hegyek között fekvő kisközség, a béli járás székhelye és egyik körjegyzősége. Lakosai magyarok és oláhok s ez utóbbiak többségben vannak. Vallásuk róm. kath, gör. kath., gör. keleti és izraelita, de a gör. keletiek vannak túlnyomó számban. Házainak száma 291, lakosaié 2056. Saját postája és távírója van, vasúti állomása Bokszeg-Bél. Hajdan, a mikor a község a váradi püspökök birtoka volt, nem a mai helyén, hanem egészen a vármegye határszélén, a Tőz-patak mellett feküdt. 1332–35-ben már a pápai tizedjegyzékben szerepel. A XVI. században alesperesség volt, melyhez 25 plébánia tartozott. A mult század elején már négy országos vásárja volt, nagy sörháza, pálinkaégetője és messze vidéken híres három vizimalma. Most az Egyesült Magyarhoni Üveggyár r. t.-nak van itt nagyszabásu üveggyára, mely azonban ez idő szerint nem működik. A latin szertartásu váradi püspökség most is birtokos itt. A községben három templom van. A róm. katholikus 1813-ban épült, a görög katholikus 1741-ben, a görög-keleti pedig 1859-ben. Azonkívül az izraelitáknak is van zsinagógájuk. A község lakosai kaszinót tartanak fenn.
Részlet Bélről.
Ismeretlen felvétel.
