Legrégibb üledékes kőzetek. A geológiai őskorból származó kristályos palák.
Legrégibb üledékes kőzetek. A geológiai őskorból származó kristályos palák.
A Bihar-hegység legrégibb üledékes kőzetei az ős kristályos palák, az agyag csillám-palák, a lemezesen elváló agyag-palák vagyis fillitek.
Ezekben a kőzetekben a szerves életnek nyomát sem találjuk.
A Bihar-hegységben három hatalmas palasáncz emelkedik ki, az egyik Bihar, Aranyos-Torda és Arad vármegyék határán, a Fekete-Körösbe ömlő pojánai patak és az erdélyi Kis- és Nagy-Aranyos-forrás vidékén. – Itt Nagy-Bihar ormát (a Cucurbeta csúcsot) 1849 méter magasságban pala födi. – A második palasáncz Bihar és Kolozs vármegyék határán, a Dragán balpartján vonúl a Sebes-Körösig. Ez a hatalmas sáncz helyenként a Dragán jobbpartjára is áthúzódik és 27–28 kilométer hosszú és 2 kilométer széles. Ez utóbbi palasáncz szakadatlan összefüggésben van a Rézhegység csillámpala vonulatával. Ez a harmadik palasáncz a legnagyobb kiterjedésű, mintegy 50 kilométer hosszú és 4–10 kilométer széles. – A Bihar- és Szilágy-megye határán végig húzódó Rézhegység legnagyobb részben palából áll, a hegygerincz és a csúcsok magassága azonban jóval kisebb, mint az előbb megnevezett pala-vonulatokban.
Részlet a Vidapatak mentéről.
Munkácsi L. felvétele.
A lemezesen elváló agyagpala vagyis a fillit, a bihari hegységekben többféle módosulatban jön elő; ú. m. selyemfényű síma, kékes-szürke, hamvas fakó és fekete rétegekben. A fillithez némely helyen apró földpát és grafit-pala is vegyül. A fillitből sok helyt fehér kvarcztömbök válnak ki, melyet a nép békasónak nevez. Ezeket a fehér kvarcztömböket dolgozzák fel a feketeerdői üveghutában.
