Geologiai középkor (Mezozoi aera) kőzetei. Triasz- és jura-mész.
Geologiai középkor (Mezozoi aera) kőzetei. Triasz- és jura-mész.
A felsorolt kőzeteknél fiatalabbak a geologiai középkor triasz és jura periodusaiból származó mészkövek és dolomitok, melyek a Bihar-hegység nyugati lejtőinek tekintélyes réseit foglalják el, és melyek nemcsak geologiailag, de tájképileg is legszebb részei a hegységnek. Primics következtetése szerint valaha a Sebes-Körös és Fekete-Körös közét, sőt valószínűleg az egész Bihar-hegységet mészlepel borította és a meglévő mész tulajdonképen csak szétroncsolt alkatrésze a hajdan összefüggő mésztakarónak.
A mészképződvények leghatásosabb csoportjait a Fekete-Körös forrásvidékén találjuk. A petrószi völgyben a fenyvesek sötétjéből kiemelkedő fehér mész-sziklák, különösen a Lófő bércz, a rézbányai, még inkább a Batrina-csúcs környékén kiemelkedő váromladékszerű, bizarr alkotású mészszirtek, messziről magukra vonják a szemlélő figyelmét. A rézbányai csodás szépségű sziklakapu, az ú. n. Portále, kristályos mészből épült fel, úgyszintén mészből vagy szemcsés kalezitból alakultak a legnagyobbszerű barlangok, melyek közül a meziádit itt külön fölemlítjük.
)
Biharvármegye geologiai térképe.
Korbély József rajza.
26E barlang nagyszerű kapubejárásának messze földön hiába keresnénk párját. A szírtes mészkövek előfordulnak a Sebes-Körös mellékén és forrásvidékén is és itt szintén rendkívül szeszélyes alkotású alakzatukkal tünnek fel. A ponori Csetátye, újabban Colosseumnak nevezett, várszerű hatalmas alkotás, egyetlen a maga nemében.
Restyirata, Kaluger, Vaskoh és Briheny között a mész is a hegységnek mintegy 100 négyszög kilométernyi területét borítja. A mész kövületekben és szerves maradványokban rendkívül szegény. Peters a vaskoh-kimpi mészcomplexust a jura-korszakba sorozta, Lóczy, utána Böckh és Pethő bebizonyították, hogy a mésztömeg jelentékeny része ennél régibb és határozottan triasz-korú.
A Kodru-Momában, a mész alsó rétegei vastag, pados, sötét, dolomitból, szénsavas mészből és szénsavas magnéziából állanak, ezekre szürkés, majd czukorszerű dolomitok következnek. – A vízbarázdák, víznyelő katlanok, barlangok, ravasz-lyukak többszörösen szétszaggatják a mészrétegeket.
