Iparfelügyelet.
Iparfelügyelet.
Az iparfelügyeletet a múlt század utolsó évéig maga a kereskedelemügyi kormány gyakorolta. Ekkor szervezték a kerületi iparfelügyelőségeket az 1893. évi XXVIII. t.-cz. alapján, még pedig kamaránként. 1901 április 1-én az országban 17 iparfelügyelőség kezdette meg a működését, közötte a szegedi is, a melyhez Bács-Bodrog, Szabadka, Zombor, Baja és Újvidék tartoztak. A szervezéskor Árkos Arnold lett a szegedi kerületi iparfelügyelő és még ma is ő tölti be e tisztet. Azonban az ipari, főként a gyáripari üzemek fejlődésével és gyarapodásával ez a rendszer nem válhatott be sokáig, mert a munka is roppant mértékben fölszaporodott. 1905-ben kihasították Bácskát a szegedi iparfelügyelőség területéből 454és az új iparfelügyelőség, a melynek a hatásköre egész Bács-Bodrog vármegyére, továbbá Szabadka, Zombor, Baja és Újvidék városokra terjed, 1905 november 1-én kezdte meg működését Szabadka székhelylyel. A törvényhatósági rendszer idején Kreuter György volt az első szabadkai kerületi iparfelügyelő, a kit 1907 május havában Pozsonyba történt áthelyezésekor Donner Kornél követett és még ma is ő látja el ezt a terhes állást. Mellette még két segédiparfelügyelő – Ganz Gyula és Szabó István – működik. Az elmúlt 1908. évben a kerületben fönnálló 613 gyári ipartelep közül megvizsgáltak 525-öt és azonkívül nagyrészben a gőzkazánokat is, a melyeknek száma 2355. Ezek közül 391 ipari, 1907 gazdasági és 57 egyéb czélú kazán. A helyhez kötött kazánok száma 280, a helyhez nem kötötteké (gőzcséplök, gőzekék) 2029.
