Neolith-kori telepek.
Neolith-kori telepek.
Az erődités nélküli neolith-kori telepek között az apáti és aranyosi azért érdemel emlitést, mert e kettő képezi a megyének legrégibb őstelepét. A devecseri a megye legérdekesebb praehistorikus lelőhelyeihez tartozik. A kőkori eszközök egész muzeuma telnék ki e telep kulturrétegeiből, mely eszközök anyagát az innét 15 kilométernyi távolságra eső Hegyalja vidékéről szerezték be a lakosok.
A korláti őstelep, mely a hegységben fekvő Ravasz-lyuk-tól északra eső hegygerinczen terül el, valóságos kőeszköz-gyárt képez, minthogy itt bőven terem a kova s mindazon kőnem, melyekből a neolithkori ember fegyvereit és eszközeit készíté.
Ugyanezt mondhatjuk a szántói völgyről is, mely ezen időben nagy területen s huzamos ideig lakott volt. A lakosok bőven találtak itt obszidiánt, trachitot s a város határában eddig felfedezett 17 telep közül 15 tartalmaz ezekből előállitott eszközöket, névszerint: őrlőköveket, csiszolt baltákat, obszidián-, achát- s karneol-szilánkokat, nucleusokat, kova-kalapácsokat, nyílhegyeket, késeket, kovagömböket, agyagból pedig edénytöredékeket, orsónehezékeket, agyagkupákat s gulákat s végre átfurt agancskalapácsokat s egyéb fajta csonteszközöket. Úgy látszik, e telep szolgáltatta a vármegye egyéb és oly telepei számára az anyagot, a hol az feltalálható nem volt, tehát mintegy raktárul szolgált, honnét messze járó földekre valószinüleg cserekereskedés által jutott el a kőanyag.
A FELSŐ-DOBSZAI LELET.
