Bronzkor.
Bronzkor.
A csiszolt kőeszközök korszakára megyénkben is a bronz használata következik, melynek epocháját fényes emlékek örökítik meg.
E korszak a bronz használatától vette nevét, vagyis azon ötvénytől, mely keveréke a vörösréznek és ónnak, miáltal az keményebb, szivósabb, mint akár a réz, s a mi fő: edzhető lesz.
A BUZITAI LELET.
A bronzkori ember inkább a völgyek aljába huzódott telepeivel. Okát ennek a fém ismeretében, tehát a védelem intenzivebb mivoltában s az ebből eredő személyes bátorság s közbiztonság fokozottabb mértékében kell keresnünk. Lakását rőzséből font s agyaggal betapasztott állandó házak képezték; marhatenyésztésből, de főleg földmívelésből élt s voltak háziállatjai is, u. m.: kutyája, szarvasmarhája, disznaja és juha. Ruháját gyapjuból szőtte, de használta e czélra a vásznat is. Edényeit, a neolithkori ember példájára, agyagból, vékony falura készitette, de a fazekas-korong ismeretével még ő sem birt. A bronzkori edények gyakran vannak ellátva körkörös, dudoros és csigavonalalaku diszitéssel, a mi jellemző e korra.
