Völgyek.
Völgyek.
A folyók hajdankori ártereit nyomozva, önkénytelenül a völgyekre irányul figyelmünk és kérdezzük, hogy vajjon a völgyek helyzete és alakja ugyanaz volt-e a diluviumban mint ma? E terület kutatói közül némelyek azon nézetet vallják, hogy e megye fő völgyeinek helyzete a diluvium óta nem változott, de a folyók lecsapolási iránya a diluviumban keleti volt és ez az állitás különösen a Kanyapta-völgyre vonatkozik.
Miután a nyugatról érkező folyók mészkőkavicsokat hordanak, könnyen be lehetne bizonyítani ezen állitást, ha a pontusi vagy a diluviális kavicsok közt mészkőtörmeléket találnánk a Kanyapta völgyében. Ilyen kavicsok azonban itt nincsenek és így e föltevést el kell ejtenünk. De feltételezhetjük azt is, hogy talán a Hernád folyó hömpölygette egykor vizét a széles Kanyapta völgyön keresztül. Itt azonban a Hernád jellemző hordaléka hiányzik.
Hogyan keletkezett tehát a Kanyapta völgye, ha sem a nyugatról sem keletről érkező nagyobb folyók nem vésték ki?
Ha visszatekintünk a geológiai ó-korba, láthatjuk, hogy a karbonos képződmények már egy medencze-alakot tüntetnek föl, mely alighanem mélyreható K-Nyi irányu vetődések következtében jött létre. Ilyen árkos vetődéseknek eredménye az almási völgy is, a Kanyapta-medencze pedig annak folytatását képezi kelet felé.
E szerint a Kanyapta-völgy azon megzavartatások eredménye, melyek a paleozoos és mezozoos hegységet érték. Árkos vetődések mentén vonul e völgysík, melynek felszine talán a legujabb geológiai időkig sülyedésben volt. Keleti részén egy szép fensík terül el, melyet diluviális üledékek borítanak s melynek geológiai felépitése igen érdekes.
