Eperfa
Eperfa (növ., dudafa, szederfa, Morus Tourn), a róla nevezett család génusza, 10-12 faja a mérsékelt éghajlat alatt, valamint a tropusok hegyvidékén terem. Fák v. cserjék, váltakozó, fürészes levelekkel. Lombfakadással együtt virágzanak. A virág egylaki. Mind a him, mind a termő virágzata barka v. az utóbbi gömbalaku termővirágának leple 4 levelü. Gyümölcse apró, egymagu csontos bogyócskákból alakul; szemenként is álgyümölcs, mert a gyümölcs husa az ellevesedett lepel; de vele együtt a virágzat többi részén is elhusosodik. (l. Álgyümölcsözet). Nevezetesebb fajai a fehér v. selyem E. (Morus alba L.) 5-10 m., de egész 30 m. magas fa, tojásdad, szivesalju, kissé ferde levelekkel, de főleg a hajtásokon cifrán szabdalt levelek is láthatók; a visszája ritkás és kurta szőrü. Termő barkája nyeles, gyümölcse sárgás-fehér. Hazája Khina és Ázsiának középrésze. Ugy látszik a XV., de talán már a VI. században is eljutott Európába, most D-en, DK-en csaknem elvadult. Több fajtáját (Khinában 14) termesztik Svédország és Norvégiáig, sőt É.-Amerikában is, mégpedig főképen a selyemhernyó táplálékának. Figyelmet érdemel a M. cedrona fajtája, mely éppoly kemény, de vaskosabb növésü s a levele háromakkora. Khinában a fehér E.-t már 4000 évvel Kr. e. ültették. Célszerü kerítésnek is, az évi hajtások háncsából szép fehér papir és jó kötöző, gyümölcséből ecet és szirup lesz. A fekete E. (M. nigra L., szederfa, török E.) 7-13 m. magas, levele keményszőrü, nagyobb és jobban szivalaku. Termő barkája kurta nyelü. Gyakran kétlaki. Eperje nagyobb, fekete, könynyebben szétfolyik és fest, borizü (fructus mororum). Alkotó része: citrom- és almasav (1,86 %), cukor (9,19 %), 0,36 fehérje, 2,03 pektin, 0,35 pektosa, 0,66 % ásványrész, 84,71 % viz. Frissében v. befőzve fogyasztják, a görögök a bort festették vele; mint syrupus mororum orvosság is volt, különösen a szájat öblögették vele. Fája finomabb esztergályos munkákra jó. Levelét a selyemhernyó nem szereti ugy, mint az előbbiét; ettől a selyemtermék nagyon középszerü. Hazája Persia, Európába korán átültették. Ma a fekete E. Európa D-i részén csaknem elvadult, hazánkban jól tenyészik, de északfelé többnyire bokor marad s nem ritkán tövig elfagy. A piros E. (M. rubra L) é.-amerikai, 10 m. magas, levele nagy, szivalaku, durvaszőrü, eperje jókora, hengerded, hosszas, piros v. piroslila, jóízü; eszik. Jobban kitelel, mint az előbbiek. A khinai E. (török E., M. Constantinopolitana Lam., M. multicaulis Perr., M. cucullata Bonaf.) khinai eredetü, a fekete E.-hez hasonló, de később a levele lekopaszodik. Jól kitelel. A selyemhernyónak nagyon ajánlják, itt-ott díszfának ültetik.
Betegségei
1. A Septoria Mori Lév. nevü gomba a leveleken halvány verhenyes foltokat okoz, melyek egyre sötétedve, piszkos szürkévé válnak; később a levél egészen elszárad. A betegség támadása alatt az eperfák, különösen a csemeték sokat szenvednek. 2. Korompenész. Fekete, koromszinü bevonat lepi be a fiatal hajtások és a levelek felületét, mit a Fumago Mori Catt. nevü gomba okoz (l. Korompenész). 3. a Fusarium maculans Béreng nevü gomba sárgás v. barnás foltokat okoz a leveleken. 4. A Bacillus Cubanianus Macchiati nevü hasadó gomba telepei fekete foltokat okoznak a leveleken. 5. A gyökereken különféle alaku, ugy 2 cm. nagyságu violaszinü, néha sárga daganatok észlelhetők, melyek nem egyebek, mint a gyökerek paraszemölcseinek (a lenticelláknak) beteges tulnövései; a daganatokat régebben gombának tartották s különféleképp nevezték el a vélt gombát (Protomyces violaceus Ces., Ustilago Haesendonckii West. stb.). 6. Olaszországban Nebbia (Ködütés) név alatt ismernek egy betegséget, mely a 80-as években különösen Felső-Olaszországban sok fát tönkretett; a betegség abban áll, hogy nemsokára a fák kihajtása után a levelek ellankadnak, később elszáradnak anélkül, hogy lehullanának; e betegségnek oka ismeretlen, habár a beteg fákon sokféle gomba, különösen a Phoma Morurum Sacc. nevü gomba található; eddig nem volt bebizonyítható, hogy a gombák okoznák e betegséget, valószinübb az a feltevés, mely az abnormális időjárásnak tulajdonítja a bajt. 7. A Kaukázusban Kümöhül név alatt ismernek egy veszélyes betegséget, mely a gyökereket teszi tönkre; ezek elrothadnak, ugy hogy a fa nagyon könnyen kihuzható a földből; a beteg gyökereken állandóan egy ismeretlen gomba miceliumai találhatók.
