Divináció (lat.) a. m. jóslóképesség, látnoki erő, sejtés; a rómaiaknál belefoglalva a mantikára (jóslás) vonatkozó összes jelenségeket, intézményeket, csodaszerü eseményeket, orakulumokat, madárjóslásokat. A régi római jog kifejezése szerint D. a birói vizsgálat, hogy a panaszosok közül ki legyen a fővádló, és a többiek csak melléje sorakoznak. Igy Verres bünügyében arról volt szó, hogy Cicero vagy Caecilius legyen-e a fővádló, azért Ciceronak Verres ellen mondott első beszéde D.-nak neveztetik. A birák ilyenkor bizonyos erkölcsi elővéleménynyel itéltek (divinabant); innen a név eredete.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.