szombati napsütés: Mária-legenda (→Mária-legendák). Egy vélt természeti jelenség (minden szombaton kisüt a nap) magyarázatára szolgáló történet. Szűz Mária szombaton szokta kimosni a kis Jézus ruháját. Egyszer borús idő volt, nem tudta kiteregetni a vizes ruhát száradni. Istenhez fohászkodott, mire a nap kisütött. Azóta minden szombaton, akármilyen idő van is, legalább egy kis időre ki kell sütnie a napnak (M. I. A 1177.). A szombati napsütésről szóló monda szoros kapcsolatban van a r. k. egyház Mária-kultuszával. A szombatot a r. k. liturgiában a középkor elején Mária tiszteletére szentelték. Pl. a szombati Mária-litániákat a toulouse-i zsinat (1229) rendelte el. A szombati mosás hátterében a pénteki mosás-tilalom (→hét napjai) áll. Olyan német területeken, ahol a péntek számít szerencsés napnak, ekkor kell napsütésnek lennie. – A szombati napsütésről szóló monda a középkor folyamán keletkezett. Eddig Ny-európai (német, francia, flamand, dán) területről ismerjük. Nálunk mindenütt ismert. Többféle ponyvakiadása volt, ezek népszerű verses feldolgozások, amelyeket Mária-ünnepeken, búcsúkon énekelni is szoktak. Különösen palóc területen népszerű. A prózában előadott mondákba is gyakran beleéneklik Mária fohászát, amelyet a ponyváról ismernek:
Süss ki, süss ki aranyos nap,
ne légy oka bánatomnak,
nagy fájdalmamnak.
– Irod.Dähnhardt, O.: Natursagen (II., Berlin–Leipzig, 1909); Székely László: Áhítat falun. Adatok Csíkszentdomokos vallásos néprajzához (Csíkszereda, 1943).
Nagy Ilona
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.