szöszcsávázás: a →kenderpuhítás vegyi eljárása. A kenderrostot maroknyi fejekbe hajtogatva 5–10 napi időtartamra különböző anyagok oldatával hatékonyabbá tett lében áztatják. Az áztatólében – különböző összetételekben – a következő anyagok fordulhatnak elő: korpa, kukoricaliszt, főtt sárgatök, savó, kovász, só, hamu, lótrágya. Hatásukra az áztatólé megsavanyodik, „megkel” benne a szösz. Az erjedéstől kimosás után puha, selymes tapintású lesz a kenderrost, a sárgatök és a kukoricaliszt hatására pedig meleg sárgás színt kap. – A szöszcsávázás a Tiszántúlon általános, és szöszáztatásnak, szöszcsávázásnak nevezik. A rostanyagnak ilyen jellegű csávázását a magyar kenderkikészítő gyakorlaton kívül sehonnan sem ismerjük. Viszont ismeretes a bőrnek savanyútejjel, savóval, korpával, liszttel, kovásszal való áztatásos kikészítése a Kárpát-medencétől keletre, az ukránoktól kezdődően az ázsiai nomád népekig. Az egyezés azt bizonyítja, hogy a szöszcsávázás a magyar rostkikészítésnek ugyanúgy a keleti bőrkultúrából származó eleme, mint a →tiló, a →törőszék, a →kenderdörzsölés lábbal, vagy a kenderdörzsölő. Egyúttal azt is mutatja, hogy a magyarság lényegében egész sztyeppi eredetű bőrtechnikáját – ahol erre mód kínálkozott – átvitte kenderre, még az olyan eljárást is, mint a savanyúleves áztatás, amit a rostanyag különösképpen nem igényelt.
Szolnoky Lajos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.