szárnyék: nádból, részben vesszőből, deszkából vagy más anyagból készített falazat, amely a legelőn tartózkodó állatok védelmére szolgál. Leggyakoribbak a félkör V, Y és >–< alaprajzúak; közöttük kerek vagy négyszögletes zárt építmény (→karám) nem volt. A szárnyék hosszabb, fő fala a derék, a rövidebbek neve szárny. A tenyérnyi vastagságú, 2,5–3,5 m magas, álló nádfalazatot egy ásónyomnyira a földbe mélyítették, merevítéséhez néhol nagyobb távolságokra földbe ásott gerendákat is alkalmaztak. A merevítést szolgálta a rendszerint két, mindkét oldalon végigfutó korc is, ezeket →korcoló fatűvel erősítették össze. A pásztorkunyhókat, pl. a →kontyos kunyhókat az egyik nádfal (szárny) végéhez állították. A szárnyék, hasonlóan a →természetes enyhelyekhez, az állatoknak a széltől, a vihartól, részben a csapadéktól is védelmet nyújtott, az egybentartást nem szolgálta. Egykor, a →külterjes állattenyésztés idején teleltető építmény (→telelő) is lehetett, a 19. sz.-tól a nyári legelőkön található. A fejőjuhászat nagyobbarányú elterjedésével deszkákból, lécekből összerótt, alacsony →esztrengával egészítették ki. Ménesnek, gulyának mélyárkú magas sánc tetejére telepítették, hogy a jószág ne döntse ki. Valószínűleg ősi építmény, hasonló egyes sztyeppi nomád népeknél is fellelhető. A szárnyék szó etimológiája szárny + képző. Ebben a formában csak 1838-tól ismert, korábban valószínűleg másként nevezték. A Hortobágyon és környékén karám néven ismert. Használata szinte kizárólag az Alföld nagy pusztás területeire (Kiskunság, Nagykunság, Bánság, Hortobágy) és azok szomszédságára korlátozódik. – Irod.Györffy István: Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Debrecen, 1927); Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 1970).
Szárnyék (Hajdúszoboszló, Hajdú-Bihar m., 1980)
Szárnyék (Hajdúszoboszló, Hajdú-Bihar m., 1980)
Szabadfalvi József
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.