kendermunka: a termelt →kendernek házilag, hagyományos módon és eszközökkel vászonneműekké való feldolgozása, amit szinte kizárólag a parasztcsalád nőtagjai végeznek. (A házilag elkészített fonalat csak egyes helyeken adták át megszőni a →takácsnak). A beérett kendert kézzel szaggatják ki a földből (→kendernyövés), majd áztatják (→kenderáztatás), hogy a belső fás szövetről a szár külsején elhelyezkedő rostok lelazuljanak. Szárítás után törik (→kendertörés) és tisztítják a kendert, ezáltal az összetört fás szilánkok (→pozdorja) eltávolodnak a hasznos rostok közül. Majd következik a →kenderpuhítás, végül pedig a gerebenezés (→rostfésülés). A teljesen tiszta rostokat lehet fonni (→fonás). A kész fonalat motringokba rendezik és lemérik a →motollán, aztán mossák (→fonalmosás), szárítják és gombolyítják (→gombolyító). Végül a szövéshez való előkészületként következik a →fonalfelvetés, majd a láncfonalak →szövőszékre való felhelyezése és ezután a tkp.-i →szövés. – A magyarság a honfoglalást megelőző időben is ismerte már a kendert és értett ennek feldolgozásához. A rostanyag kikészítéséhez használt akkori eszközkészlete és technológiája alig különbözött a legutóbbi időkben is alkalmazottól (→kendertörő, →tiló, →törőszék, →kenderdörzsölés, →szöszcsávázás), csak éppen nem gerebenezte még a rostot. A fonással kezdődő fonalmunkák recens eszközei (→guzsaly, motolla, gombolyító, fonalfelvetés, szövőszék) viszont honfoglalás utáni szláv hatást is mutatnak. – A kendermunkának jelentős gazdasági szerepe volt az önellátásra törekvő parasztcsaládok háztartásában. Bár a kendernek hagyományos módon és eszközökkel való feldolgozása rendkívül idő- és munkaigényes (egy m vászon előállítása a családnak átlag 24–28 munkaórába került!), ennek ellenére a parasztcsaládok zöme századunk első felében is még intenzíven foglalkozott vele. A kendermunkára fordítandó idő 80%-a téli hónapokra esett, amikor a parasztgazdaságban szünetelt a mezőgazdasági munka. Az egyébként hasznosítani nem tudott téli idő a kendermunka során jelentős értéket termelt: kielégítette a család és a gazdaság textilszükségletét. A kendermunka gazdasági jelentősége mellett fontos volt társadalmi szerepe is. Az egykor országszerte általános →fonók, ill. főleg a Tiszántúlon szokásos dörzsölők a lányok és legények találkozóhelyei és a közös játék, a mesélés, a szórakozás fontos társadalmi intézményei voltak. – Irod.Ébner Sándor: A kendermunka népi szerszámai Magyarországon (Népr. Ért., 1927); Szolnoky Lajos: A kender és feldolgozója Kemencén (Ethn., 1949); Szolnoky Lajos: Minőségi csoportok, mennyiségi egységek és a fonalrendezés számolási rendje a kenderfeldolgozásban (Ethn., 1950).
Szolnoky Lajos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.