Hortobágy: 1.Hortobágy melléke: a Hortobágy folyó két partján fekvő síkság neve. Eredetileg vízjárta, zsombékos terület volt, a múlt századi folyamszabályozások óta fátlan puszta. A középkorban viszonylag sűrűn települt, falvak sora épült rajta (Ohat, Zám, Máta stb.). A falvak a 16. sz. végén a török háborúkban pusztultak el. Határukat Debrecen városa vette zálogba az elmenekült földesuraktól. Előbb bérbe adta, majd a 18. sz. elejétől saját kezelésében külső legelőként használta. A hortobágyi legelőkből kisebb részt birtokolt több környékbeli település: Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nádudvar, Püspökladány, Karcag és Kunmadaras is. A hortobágyi pásztorkodás a 18–19. sz. fordulóján élte virágkorát. Az 1850-es évektől fokozatosan csökkent, szántóföldi művelés alá került a puszta területe. – Irod.Ecsedi István: A Hortobágy-puszta és élete (Debrecen, 1914); Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV. századokban (Debrecen, 1925); Tanulmányok a Hortobágy néprajzához (szerk. Gunda Béla, Műveltség és Hagyomány, XV–XVI., 1974). – 2. Hegység és folyó neve D-Erdélyben a Nagyküküllő és az Olt közén.
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.