kincstár
kincstár, kincsesház, kincseskamra: Salamonnak gondja volt rá, hogy a Templom építésekor kincseskamrákat is berendezzen (1Krón 28,12), hogy legyen hol elhelyezni a felajánlott adományokat (1Kir 7,51; 2Krón 5,1; vö. 1Krón 26,20–28), a drága fölszerelési tárgyakat és öltözékeket, valamint a természetben és pénzben befolyt jövedelmet (® templomi kincs). Hogy a salamoni Templomban hol voltak a kincseskamrák, azt hozzávetőleg ki lehet következtetni. Nagyon vsz., hogy az értékes fölszerelési tárgyak nagyobb részét a szentélyben helyezték el az égőáldozati oltár és a ® kitett kenyerek asztala mellett (1Kir 7,48–50. Ugyanakkor a Templomot 3 oldalról körülvevő celláknak legalább egy része a kincs és a drága fölszerelési tárgyak tárolására szolgált. A fogság utáni Templomban szintén kellett valahol tárolni azt a sok drágaságot, amelyet Ezd 1,9–11; 8,25–30 fölsorol. A kincseskamrákon kívül raktárak is tartoztak a Templomhoz a beszolgáltatott gabona, bor, olaj és fűszerféle tárolására (Neh 10,37–40; Mal 3,10). A heródesi Templomban szintén volt több kincseskamra is. Kincseskamrának vsz. azokat a cellákat használták, amelyek – miként a salamoni Templomot – a Heródes-féle templomépületet is körülvették. Annak a 9 kapuval ellátott falnak a belső oldalán is voltak kincseskamrák, amely az ún. belső udvart zárta. – Az ÚSz a kincstárat említi (Mk 12,41; Jn 8,20) azzal a hellyel kapcsolatban, ahol a perselyek álltak (Mk 12,43; Lk 21,1). Úgy látszik, hogy egyszerűen egy csarnokot neveztek ~nak. Ezt a föltevést Josephus Flavius is alátámasztja. Rabbinista iratok szerint az asszonyok előudvarában, ahova a zsidó férfiak is bemehettek, 13 perselyt helyeztek el. A jeruzsálemi templomon kívül a jeruzsálemi és a bábeli királyi palotákban (2Kir 20,13; vö. 2Krón 32,27 kk. és Ezd 5,17; 6,1), valamint az egyik babilóniai istenség templomában (Dán 1,2) is volt kincsesház.
