~NI, (1)
~NI, (1), névrag, mely a székely és palócz tájnyelvben am. a közdivatu hoz, hěz, höz. Járul egyedül személy, s különösebben családi nevekhez, mindig lakhelyre vonatkozólag, e kérdésre: hová? pl. Pál-ni, Nagy-ni, Antal-ni, pap-ni, biró-ni, mester-ni megyek, azaz Pálhoz vagy Pálékhoz, Nagyhoz v. Nagyékhoz, Antalékhoz, paphoz, mesterhez. Mondják így is: Pálékni, biróékni, mesterékni. Ezen kérdésre hol? a felelet: nitt (a székelyeknél), v. nott (a palóczoknál): Nagy-nitt v. Nagyék-nitt, Antal-nitt, pap-nitt, mester-nitt, v. Nagy-nott stb. E kérdésre: honnan? núl, nűl, v. nól nől; Nagy-núl v. ~nól, Antalnúl v. ~nól. A nógrádi és hevesmegyei palóczoknál néha azon különbség van, hogy a ni lágyítva hangzik: nyi, pl. pap-nyi, mester-nyi. E három helyviszonyrag: ni, nitt v. nott, és nól úgy állanak, mint ezen névutók: alá, alatt, alól; fölé, fölött, fölől; měgé, měgětt, měgől stb. Figyelemre méltó, hogy ezen – ni helyviszonyitó ragunk, teljesen egyezik a tatár nyelvekbeli tárgyeseti – ni raggal, pedig a nyelvbölcselők szerént a tárgyeset (accusativus), szintén a ,hová’ kérdésre felel.
Véleményünk szerint a fentebbi helyviszonyragok lényeges része szintén a valamire mutató ni! melyből egyszerü használattal lett a helyreirányzó ni; a hol? kérdésre lett: ni-ott, öszvehúzva: nitt v. nott pap-nitt, pap-nott; a honnan? kérdésre a távolitó el képzővel ni-el, öszvehúzva: nől, mély hangon: nól mint: től tól, ről ról, ből ból ragok is): Illés-nől, Antal-nól, vagy Illés-nűl, Antal-núl. Innen lehet megfejteni, hogy a tól, től a régieknél a hasonlító fok mellett néha am. nál, nél, pl. szebb tőlem, jobb tőlem = szebb, jobb nálam, t. i. ezen nál itt tulajdonkép úgy tekinthető, mint nól.
