GYAN
GYAN, elvont gyök, melyből gyanánt határzó, és gyanu (származékaival együtt) erednek. A gyanánt szó értelme után indulva jelent milyenséget vagy valamihez hasonlóságot, olyanságot. V. ö. GYANÁNT. Különösen a gy betüben rejlik ezen fogalom, mely kitetszik a hogy (mikép) és így (ilyképen) úgy (olyképen) kötszókból, melyek a milyenség, hasonlóság fogalmát fejezik ki, minél fogva úgy véljük, hogy gyan eredetileg semmi más mint: úgyan v. ugyan, azaz oly módon, oly formán, hasonlóan. Rokon a német ahnden, ahnen szókkal, melyeknek közös gyöke ahn, szinte megvan az ähnlich (am. hasonló) melléknévben, és izland andi, önd. Más származtatással lehet gyan, am. gon (gondolat). Midőn idetartozóknak tekinthetők a dán and, svéd ande, melyek elmét, lelket jelentenek. Ezek szerént gyanítni annyit tenne lélekben, gondolatban látni, sejdítni. Megemlítésre méltó, hogy sínai nyelven khung, am. félni, kétkedni.
