Contumacia
Contumacia (ebből: contemnere) makacskodás, mint jogi műszó jelenti a magistratus vagy bíró rendeletével szemben való engedetlenséget, kivált a törvény előtt való köteles megjelenés elmulasztását (absentia). 1) A polgári törvénykezésben a vádló elmaradása a vádlott fölmentését vonja maga után (Dig. 42, 2, 6, 3); a vádlottat elmaradása esetén a judex csak abban az esetben ítélte el, ha a vádló bizonyítékokat elegendőnek találta. U. o. 22, 5, 3, 2–2. 2) Fenyítő ügyekben a köztársaság idején törvényszerűleg semmi különös eljárás sem volt használatban a meg nem jelenő fél ellen. Augustus rendelte el először, hogy a törvény előtt meg nem jelenő vádlottat elitéljék. Dio 54, 3, 5. 6. Ha a vádló maradt el, akkor úgy vették, mintha visszavonta volna vádját (nomen ex reis eximere). Liv. 2, 54, 9. Dion. 9, 38. Cic. Ver. 2, 99. CS. JÓ.
