Aiax
Aiax, Αιας, a trójai háború két görög hősének neve. – 1. A nagy A., Telamon salamisi királynak fia (Τελαμωνιος, Τελαμωνιαδης, μεγας, Hom. Il. 11, 562 etc.). Anyja, Periboea révén Aeacus unokája, 12 hajót vezet Trója alá. II. 2, 557. A görögök seregében Achilles mellett a legvitézebb és legdaliásabb hős (II. 2, 768. 14, 402), méltó ellenfele Hectornak a páros viadalban. II. 7, 182. Míg Achilles haragszik és duzzog, ő a görögök legfőbb támasza ’(ερκος, Αχαιων, II. 6, 5) az erődítések (II. 12, 265) és a hajók körüli harczban (II. 13, 46. 125. 15, 674); új babérokat szerez magának Patroclus holttestének védelmében. II. 17, 115. Mivel Agamemnon Athene tanácsára nem neki, a legvitézebbnek, hanem ’Οδυσσευς-nak, a legeszélyesebbnek itéli oda Achilles fegyvereit, megőrül és a görögöknek nyájait ellenségeinek nézvén, iszonyú mészárlást visz véghez közöttük; őrjöngéséből kijózanodván, kardjába dől. Ezt a halálát csak későbbi költőktől (Pind. Nem. 7, 25. Ov. met. 13, 390. Soph.-nek A. őrjöngését tárgyaló drámájából) ismerjük; Homerus csak sejteti, elbeszélvén, hogy A. még az alvilágban is duzzog ’Οδυσσευς-ra. Hom. Od. 11, 544. Véréből sarjadzott a piros liliom, melyen AI jegyek láthatók: nevének kezdőbetűi (Paus. 1, 35, 4) vagy fájdalmának emlékeztetője, az αι jajszó. Ov. Met. 13, 398. Tragikus sorsát földolgozták Aeschylus, Sophocles és az ifj. Astydamas, a rómaiaknál Livius Andronicus, Ennius, Pacuvius és Attius. Sirhalma a Rhoeteum hegyfokánál van. A salamisiak templomot emeltek neki, és az Aientea ünnepeket rendezték tiszteletére. Tecmessától született fia Eurysaces, a kitől Alcibiades származtatta magát. Paus. 2, 29, 4. – 2. A kis A., Locris királyának, Oileusnak és Eriopisnak fia (’Οιληος ’Οιλιαδης, μειϖν), Strabo szerint (9, 425) Narycusban született, ezért nevezi Ovidius (Met. 14, 468) Narycius herosnak. A lokrusok 40 hajóját vezette Trója ellen (Homerus, Il. 2, 535), egyike a legvitézebb görögöknek, ki rendesen a nagy A. oldalán harczol, kiválik különösen mint futó (ταχυς állandó mellékneve) és mint dárdavető; de elbizakodott és önmagával eltelt. Trójából visszatérvén Athene szétzúzza hajóját a gyrai sziklákon. Neptunus segítségével ugyan kimenekül egy szirtre, de kérkedő szavaira, hogy az istenek akarata ellenére sem fog elveszni, maga az isten taszítja a tengerbe. Hom. Od. 4, 499. Athene haragját azzal vonta magára, hogy Trója bevétele után Cassandrát az istennő templomából elhurczolta, sőt mint az alexandrinus költők mesélik, még erőszakot is követtek el rajta. A lokrusok rendkivüli tiszteletben részesítették, sőt a csatasorban velük küzdő árnyának mindig szabadon hagytak egy helyet. Sorsát tárgyaló drámája Sophoclesnek elveszett. – Mindkét A. tetteit gyakran ábrázolták a régi művészek, különösen a vázafestők. A 47. á. a Nápolyban levő gyönyörű Vivenzio-váza nyomán azt a jelenetet ábrázolja, midőn Cassandra kétségbeesetten átkarolja a Palladiumot, melynek fölemelt lándzsája mintegy megvédi támadója ellen, másik kezével könyörög Aiaxnak, ki épen megölte Cassandra jegyesét, a földön elterülő Coroebust. L. N.
47. Ajax Cassajndrára támad (vázakép)
