II.
II.
A Pesti Napló-nak 1883. év junius 17-dikén megjelent számában ifj. Ábrányi Kornél elbeszéli, hogy Horváth Lajos Miskolczon mutatott neki egy Deák Ferencztől eredő kéziratot, mely az 1868. augusztus 3-dikán mondott beszéde vázlatát foglalja magában. Ábrányi ezután így folytatja:
«Deák Ferencz beszéde, melyet a véderőről tartott, a magyar hadsereg kérdésének közjogi és történeti fejtegetése volt. Oly beszéd, mely mindenkor forrásmunka marad, s melyet a katonai kérdések közjogi megvilágításánál nélkülözni nem lehet. Nagy hatást, szünni nem akaró tetszést szült Deák szónoklata; s az emberek bámulatát fokozta az a hit, hogy e szónoklata is, mint annyi más, csak a pillanat hatása alatt, rögtönözve született. S ezt a hitet támogatta az is, hogy Deáknak nem volt szándékában fölszólalni, s nem tudta senki, hogy készült volna beszédre. S mindenki 456csak annak tulajdonította, hogy szólott, mivel az ellenzék jogföladást vetett a kormány szemére.
Pár nappal későbben, a részletes tárgyalás alatt, Deák Ferencz módosítványt adott be az 54. §-hoz. (Hogy a szabadságolt állományban levő katonák a polgári hatóságok alá tartozzanak.) S módosítását csak a javaslat szövege mellé irta s úgy nyujtotta át Horváth Lajosnak, a ki akkor a ház jegyzője volt.
Horváth Lajos ülés után a jegyzőkönyvet állítja össze, s a mint veszi a Deák módosítványát, egyszerre csak egészen mást olvas, mint a mi a módosítványban volt. Nézi. Mi ez? A javaslat nyomtatott szövege mellett a tiszta fél lap egészen tele van irva Deák kéziratával. S a mint olvassa a kezdő sorokat, ezek szóról-szóra összevágnak Deáknak az átalános vita alatti beszédje kezdetével. Olvassa tovább, s ime az egész beszédnek vázlatát megtalálja. Végig nézi az egész kiszakított ivet, s a rejtély megoldását megtalálja. Egyik oldalán volt az 54. §. a módosítással, s a másik oldalán a beszédconceptus, melyet az öreg úr valószinűleg a képviselőházban készített, s azért irta a kezében volt nyomtatványnak margójára. Valószínű, hogy a törvényeket is, melyekre szüksége volt, a képviselőház könyvtárából hozatta elő, s azokból írta ki az idézeteket. A beszédconceptus, mely a Horváth Lajos eredeti példányán ma is tisztán olvasható, egész szövegében, az eredetihez minden betűig hiven, a következő:
«Az államnak első és legfontosabb föladata megvédeni – a végrehajtó hatalom köteles őrködni, – a törvényhozás tartozik gondoskodni.
A hon védelme súlyos kötelesség – folytonos teherrel jár – sok áldozatot igényel – a polgári kötelességek között legnehezebb, de mellőzhetlen. Hiba és mulasztás veszélyes.
Seregeket gyűjteni s tartani. – Haderő, háborura pazarolni – de gondoskodni... kötelesség.
Fog-e valaha a civilisatio és a népek erkölcsi érzete...
Kormányunk nem óhajt háborut, de az ország czélszerű védelméről sem felejtkezhetik meg – s mivel azon meggyőződésben van, hogy védelmünk eddigi rendszere – törvényjavaslatot sokat terjesztett elő...
Nincs nagyobb állam, mely védelmi rendszerét egyedül öntetszése szerint... Kényszerűség alatt... más államok hadereje. – Így volt ez hajdan is, így van jelenleg is.
Hajdan gyakorlatlan tömegek – bátorság, vitézség.
Alig kezdette meg egy-két állam a rendes katonaságot.
Ezen állandó katonaság fogadva volt. Capitulatio, conscriptio.
Hajdan a seregek száma – 30 éves háboru, franczia háborunk 457(†: 1802-ben 64 ember. 1796-ban az egész 340 ember). Most: minden államnak teljesen begyakorlott 800,000 embere.
Hajdan a háboruk rendesen lassan haladtak – a gyorsan kiállított ujonczot fél évig begyakorolhatták – most nagy tömegek gyorsan működnek, s hetekig tart a háboru.
A hadi tudomány sokat fejlődött, gyakorlott seregek kellenek – rögtön, s a mi sereg előbb bőven elég volt.
Igen, de ily nagy sereget tartani, folyvást tartani – reserva igen nagy, kitanult seregekből.
A szolgálati idő rövidítését kivánják számos okok – ez csak nagy reserva mellett lehet.
Rövid szolgálati idő csak átalános hadkötelezettség mellett lehet.
Ezen elv nem új törvényeinkben.
1715:8 Lustra 1802:2.
Magyar önálló külön hadsereg 1796, 1802. 1 tíz lovas, tíz gyalog ezred. Mi az oka – a sanctio pragmatica – de ha nem kötöttük volna.
Összevonom: a régi védrendszer nem elég – újat ennél jobbat nem hallottam.
Részletek – a rendszer lényeges részletei.
*
1791:66. Hatezer ujonczot ajánlanak, s a magyar ezredekről szólanak, s azt mondják: Porro autem multis incomodis in ordinaria militari conductione observatis de conservandis stb.
1792:8. Kérik ő felségét, hogy a hadi bizottsághoz, a hadi cancellariához armorum præfectura magyarok is alkalmaztassanak.
1792:9, a magyar ezredeknél a tisztek alkalmazásánál az ezredek tulajdonosainak a született magyarokra főtekintet legyen.
1796:2, pro intertentione 340 millium – exercitus cæsario regii 2.040 ezer mérő rozsot ajánlanak.
1802:1, Duodecim legionum pedestrium, decem equestrium insumma 64 millium exercitus hungarici, huc non intellectis confiniariis, numerum in præsens – defixum.
