(A karvezetőnek, Jedutun szerint - Dávid zsoltára.)
Lelkem Istenben lel nyugalmat, segítség csak tőle jön.
Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő az én váram, nem rendülök meg.
Meddig fenyegetitek még ti mind az egyet, hogy ledöntitek, mint az omlott falat, mint a düledező várfalat?
Csupán csalást eszelnek ki, akiknek hazugság az örömük. Hazugság van a szájukban, s kívánják az áldást, bár szívükben átkot hordoznak.
Istenben keress, lelkem, nyugalmat, segítség csak tőle jön!
Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő a váram, nem rendülök meg.
Üdvöm és dicsőségem Istentől várom, ő az én erős sziklám, igen, Isten a menedékem.
Népem, remélj benne minden időben! Öntsétek ki előtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk!
Ádám gyermekei olyanok, mint a fuvallat, az emberek fiai csalfák. A mérlegen gyorsan emelkednek, együtt is könnyebbek, mint a fuvallat.
Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá!
Egyet szólt az Isten, két dolgot értettem belőle:
Istené a hatalom és tiéd, ó Uram, a kegyelem. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.