Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is.
Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint * szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.
Félek azonban, hogy a miként a kígyó * a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől.
Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, * a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek.
Mert én azt gondolom, hogy * semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál.
Ha pedig avatatlan * vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk előttetek.
Avagy vétkeztem-é, * mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát?
Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam * terhére senkinek.
Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre.
Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén.
Miért? Hogy nem szeretlek * titeket? Tudja az Isten.
De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; * hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak abban, mint mi is.
Mert az ilyenek * hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.
Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát * világosság angyalává.
Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az * ő cselekedeteik szerint lészen.
Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok * be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.
A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
Mivelhogy sokan * dicsekesznek test szerint, dicsekeszem + én is.
Hisz okosak lévén, örömest eltűritek * az eszteleneket.
Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.
Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.
Héberek ők? Én * is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.
Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, * több vereség, + több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által.
A zsidóktól ötször kaptam negyvenet * egy híján.
Háromszor * megostoroztak, + egyszer megköveztek, háromszor ** hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;
Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem * között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben + pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;
Fáradságban és * nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben.
Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek * gondja.
Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? * Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?
Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel * dicsekszem.
Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki * mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom.
Damaskusban * Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni;
És az ablakon át, kosárban * bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül.