Dicsérjétek az Urat.
Magasztaljátok * az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ki beszélhetné el az Úr nagy * tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Boldog, a ki megtartja a * törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, * a veres tengernél.
De ő megsegíté őket az ő * nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Rákiálta a * veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
És kisegíté őket a gyűlölő * kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
Szorongatóikat * víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
És hittek az ő beszédeinek, és énekelték * az ő dicséretét.
Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem * várák az ő tanácsát!
Epekedés * epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
És megadá nékik, a mit kivántak; és * ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
És irigységre indulának * Mózes ellen a táborban, az Úr + szentje, Áron ellen.
Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és * beborítá Abirám seregét.
És tűz * gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
Borjút * csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Csodákat * a Khám országában, félelmetes dolgokat + a veres tenger mellett.
Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott * a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
És becsmérelték * a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa * őket a pusztában;
S hogy a pogányok közé * dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
Majd * hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
És felingerelték cselekedeteikkel, és * zúdult reájok a csapás.
Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
És igazságul * tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és * baja támadt Mózesnek miattok,
Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket * az Úr.
Sőt összeelegyedtek * a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
És feláldozák * fiaikat és leányaikat + az ördögöknek,
És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, * és paráznákká tetteikben.
De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és * megútálta az ő örökségét.
És odaadá őket * pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Számtalanszor * megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben + merültek bűneikbe.
De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy * kegyelmessége szerint megengesztelődék.
És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a * kik őket fogva elvivék.
Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és * gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.