Az ősmaradványok keletkezése és jelentősége
Az egykori állatokat elpusztulásuk után a betemetődés menthette meg a teljes pusztulástól. Rendszerint a szilárd vázú élőlényekből lesz fosszília, de kivételesen még az olyan állatok, mint a 98%-ban vízből álló medúza is hagyhatnak lenyomatot, azaz lehet belőlük ősmaradvány. Az evolúciós változásoknak megfelelően az egyes földtörténeti időszakok és korok élővilága más és más volt. Ugyanezt az ősmaradványok felől közelítve: az egymás feletti rétegek kövületeit tanulmányozva a bezáró kőzetek korára következtethetünk. Az egykor élt állat elválaszthatatlan hajdan volt környezetétől: ezzel függ össze a fosszíliák környezetjelző szerepe. A kövületek földtani értékeléskor az is megemlítendő, hogy egyes kőzeteknek lényegi elemei, alkotórészei lehetnek a fosszíliák (ammoniteszes mészkő, bryozoás márga), sőt vannak kizárólag ősmaradványokból álló kőzetek is (radiolarit, diatomit, írókréta).