A Mecsek és a Villányi-hegység (Józsa Sándor–Lehmann Antal)
A Mecsek vidéke – a Dél-Dunántúl „szigethegységei” a köréjük simuló dombságokkal – legváltozatosabb felépítésű hegységeink közé tartozik. A mélységi, vulkáni és üledékes kőzetek közül a triász-jura karbonátos képződmények a legelterjedtebbek, amelyeknek egy részén változatos, a hegységek arculatát meghatározó karsztformák fejlődtek ki. A Mecsek és főleg a Villányi-hegység legenyhébb éghajlatú országrészünk, ahol számos délies flóra- és faunaelem él.
A Mecseket és a Villányi-hegységet – tájbeosztásunkban a Mecsek vidékét – a Dunántúli-dombság déli bástyáiként, szigethegységeiként emlegetik. Közülük azonban még a Mecsek sem tekinthető igazán középhegységnek, hiszen magassága csak kevés helyen haladja meg a 600 métert, a Villányi-hegység pedig – néhány pontján – csupán 400 méter fölé emelkedik. Hegység megnevezésüket (helyenként jellegüket) a Dél-Dunántúlhoz és a szomszédos alföldi területhez képesti magasságuk, illetve változatos, felszínen is tanulmányozható földtani felépítésük adja, amely valódi hegységképző erőkről árulkodik.
A nagyjából nyugat-keleti csapású két hegységet alacsonyabb dombságok övezik, amelyek közül a tágabban vett Mecsek-vidékhez tartozik északról a Zselic és a Völgység, keleten a Szekszárdi-dombság, délkeleten a Geresdi-dombság (a korábbi fejezetekben többször tárgyalt „Mórágyi-” vagy „Fazekas-boda-Mórágyi-rög”), és természetesen a közöttük húzódó Baranyai-dombság is.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.