Jobb félni, mint megijedni
Jobb félni, mint megijedni
A keresztes vipera rendkívül félénk állat, az ember elől, ha teheti, azonnal menekül, támadásra, marásra csak végszükségben, sarokba szorítva kényszerül. Viperás helyeken kirándulva elegendő védekezés, ha a magas fűben, az elhagyatott tisztásokon vagy erdőszélen ügyelünk, hogy hová lépünk vagy hol telepedünk le, a gyakran látogatott helyeket, a forgalmas ösvényeket a kígyók amúgy is elkerülik. Magyarországon az elmúlt ötven évben nem történt regisztrált, természetes viperamarásos eset (a terráriumban tartott állatokkal előfordult balesetek magától értetődően külön kezelendők.) Azokban a körzetekben, ahol a keresztes vipera előfordul (a Zempléni-hegység egyes pontjai, Tokaji-hegység, Somogy és Zala megye zárt, belső erdőségei, pl. Baláta, Boronkai Tájvédelmi Körzet, valamint a Tiszahát erdőfoltjai lónya, Mátyus stb. környékén), nem árt az óvatosság, bár a helyi gyógyszertáraknak kötelességük a marás elleni szérumot tárolniuk. A külföldi tapasztalat (a keresztes vipera Európában és Ázsiában az egyik legelterjedtebb mérges kígyó, Észak- és Nyugat-Európában szinte minden parkerdőben, turisták által látogatott helyeken is előfordul) azonban azt mutatja, hogy a legjobb védekezés a megelőzés, a marás utáni kezelés, a szérum automatikus, körültekintés nélküli beadása sok esetben nem várt bonyodalmakat, allergiás reakciókat, esetenként súlyosabb következményeket okozhat, mint maga a kígyómarás. A marás utáni védekezés egyik legősibb módját, nevezetesen a seb kiszívását Miskolczi Gáspár „Egy jeles vad-kert, avagy az oktalan állatoknak históriája” c. művében, 1702-ben, a következőképpen írja le: …látott olyan paraszt embert, ki midőn a réten kaszálna, történetből a Viperát kaszával ketté találta vágni és midőn azt meghóltnak lenni gondolá, a fejes darabját felvészi a földről. A megbúsult és haló félben lévő méreg felemeli a fejét és az embernek kezét erősen megmarja; amaz ugyan elveti a Kígyó-darabot és a kezét, amint szokott lenni, szájához viszi, hogy már a mérgét kiszíjja belőle, kivel a férget is szájába szíván, meghólt miatta.” Bár a méreg mihamarabbi eltávolítása a sebből a mai védekezésnek is egyik legfontosabb összetevője, ezt a szájban mindig jelen lévő apró nyálkahártya-sérülések veszélye miatt sokkal célszerűbb szívóharanggal vagy más szívókészülékkel elvégezni. A szérum beadásával minden esetben várjuk meg a megfelelő orvosi ellátást. A méreg élettani hatása egyrészt lokális, a seb környékén megjelenő ödémás duzzadásban, a vér alakos elemeinek és az érfalaknak a feloldódásában, a vér gyors megalvadásában nyilvánul meg, másrészt a vérárammal a központi idegrendszerhez eljutva idegi szabályozási gondokat, a légzőközpontok, a tüdő- és szívműködés bénulását eredményezi. Szerencsétlen körülmények összejátszása esetén (pl. nagy meleg, felhevült, gyors vérkeringés, a marás közvetlen vénát ért, helytelen vagy elhúzódó kezelés) a megmart egyén halála is bekövetkezhet.
