Hegyvidéki rovarok a síkon

Full text search

Hegyvidéki rovarok a síkon
Egyes beregi erdőkben még ma is előfordul a bükk, de még inkább vonatkozik ez olyan lepkefajokra, amelyeknek fő tápnövénye a bükk, de más lombos fákon, pl. tölgyön és gyertyánon is megélnek. Ilyen a bükkfa-púposszövő (Stauropus fagi) és a hegyi púposszövő (Drymonia melagona). Gyakoriak bennük az olyan, zárt lombkoronaszintű, elegyes erdőkre jellemző fajok, mint pl. az l-betűs szövő (Arctornis l-nigrum), a hársfa-sarlósszövő (Sabra harpagula), a hegyi pettyesaraszoló (Cyclophora quercimontaria), a kékes zöldaraszoló (Hemistola chysophrasaria), a szárnyfüggelékes gyertyánaraszoló (Nothopteryx carpinata), az őzbarna és a varjútövis-araszoló (Hydria cevinalis, Philereme transversata), a kökény-tarka-araszoló (Eulithis prunata), a gyertyán-fehéraraszoló (Athena anseraria). Változatos cserjeszintjük, gyepszintjük és magaskórós jellegű szegélytársulásaik is számos olyan faj előfordulását teszik lehetővé, amelyek egyébként hegyvidékeinken honosak, ilyen pl. a gyöngyvesszőn (Spiraea) fejlődő nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis), a keltikefajokon (Corydalis) táplálkozó hernyójú kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), illetőleg egész sor, főleg csalánt fogyasztó hernyójú lepkefaj, amilyen a fémes medvelepke (Callimorpha dominula), a foltos aranybagoly (Autographa bractea), az i-betűs és a díszes aranybagoly (A. iota, A. pulchrina). Fontos állatföldrajzi színezőelemeik azok az ún. déli kontinentális fajok, amelyek Dél-Szibéria felől keskeny, szalagszerű sávban terjedtek el Európa délkeleti vagy középső részéig. Ilyen pl. a kis fehérsávoslepke (Neptis sappho) és a sápadt szemeslepke (Lopinga achime).

Hegyvidékeken, nedvesebb erdők üde magaskórós növényzete a díszes aranybagolylepke élőhelye
Hasonló elterjedési sajátosságok állapíthatók meg a növényzettel szoros kapcsolatban álló cincérek (Cerambycidae) és levélbogarak (Chrysomelidae) körében is. Az erdők cserjeszegélyén figyelhető meg a virágokon táplálkozó fűzcincér (Stenochorus meridianus), a vöröslábú és a foltos virágcincér (Leptura rufipes, L. sexguttata), a változékony virágcincér (Judolia creambyciformis), a tarkacsápú és a feketevégű karcsúcincér (Strangalia maculata, S. melanura), a szőrösnyakú zsákosbogár (Lachnaea longipes), a szőrös levélbogár (Cryptocephalus schaefferi) és a tölgy -levélbogár (Cyaniris affinis). Inkább az erdei tisztások és erdőszélek magaskórósain fordul elő az igen gyakori csalán-levélbogár (Dlochrysa fastuosa), ritkábban a hegyi és a vörösszegélyű levélbogár (Chrysomela coerulea, Ch. sanguinolenta).

Hegyvidéki erdeink egyik gyakori cincérfaja a fűzcincér

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi