A magyar reformáció történelemszemlélete
A magyar reformáció történelemszemlélete
A magyar reformátorok számára nagy szellemi kihívást jelentett az a tragikus helyzet, amelybe az ország 1526 után került. Meg kellett magyarázni, hogyan történhetett és miért történt, hogy két király harcolt egymással, az ország közepét elfoglalták a törökök, általánossá vált a feudális anarchia, s minden téren a legnagyobb fejetlenség uralkodott. A magyarázatot részben még a megelőző korszakból örökölték, részben a reformáció szülővárosából, Wittenbergből hozták magukkal, ahol a legkiválóbbak tanulmányaikat folytatták. Martin Luther és reformátor társa, Philip Melanchthon végezték el e történelemszemlélet végső megformálását: eszerint a történelmet Isten irányítja, s bűneink miatt megbüntet minket. A világ egyébként is közel van az utolsó ítélethez, s ezt kétféle számítás is alátámasztja. Az egyik szerint összesen hatezer esztendeig áll fenn a világ; még hátra lenne ebből néhány száz esztendő, de Isten bűneink miatt lerövidíti ezt az időt. Az elmélet másik pillére az ún. négy birodalom elmélete, amely azt mondja, hogy összesen négy nagy világbirodalom volt, az utolsó a római, amelynek a német-római császárság a folytatása, tehát ismét csak a történelem végén vagyunk.
A magyar szerzők a hazai viszonyokra alkalmazták ezeket a tanításokat, s először verses formában fogalmazták meg gondolataikat. Farkas András 1538-ban megjelent verses históriája a zsidó és a magyar nép történetét állította párhuzamba: amiképpen az ószövetségi zsidókat megbüntette az Isten bűneikért, úgy büntet minket is a török hódítással – a kivezető út a próféták, a mi esetünkben a reformátorok követése. Ennél teljesebben fejtette ki az egész wittenbergi történelemszemléletet Batizi András verses világtörténete (1544), majd jöttek a prózai összefoglalások Károlyi Gáspár (1563) és Magyari István (1602) tollából. A protestáns írók lényegében a bálványimádást, azaz a katolicizmust nevezték meg mint legfőbb bűnt, amiért Isten ostorozza a magyarokat. Az ellenreformáció később ezt a gondolatmenetet megfordította, rámutatva, hogy a török hódítás a reformáció után következett, tehát az eretnekség, a protestantizmus minden baj okozója. A reformáció szemlélete maradandó nyomot hagyott a magyar gondolkodás történetében, hatása kimutatható Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmében, s jóval később Kölcsey Ferenc Himnuszában is.
