A teljes katolikus bibliafordítás megszületése
A teljes katolikus bibliafordítás megszületése
A tridenti zsinat után magához térő katolicizmus ismét a Vulgata latin szövegét nevezte meg mint egyetlen hiteleset. Ugyanakkor válaszolni kellett a reformáció kihívására, meg kellett alkotni a Vulgata alapján a nyomtatott magyar katolikus Bibliát. A munka természetszerűen az ellenreformáció élharcosaira, a jezsuitákra várt. Az első lépéseket Szántó (Arator) István (1541-1612) tette meg, az ő művének kézirata azonban elpusztult, illetve elveszett. Tőle függetlenül egy másik jezsuita, Káldi György (1573-1634) is fordított, az első változatot 1605 és 1607 között vetette papírra Gyulafehérvárott. Lehetséges, hogy ekkor Rákóczi Zsigmondnak, a vizsolyi Biblia korábbi támogatójának környezetében élt, aki Erdély kormányzója, majd fejedelme volt, s katolikus felesége hatására nem volt ellenséges a jezsuitákkal. Ezt az első kéziratot később átdolgozta, így jelent meg a Szent Biblia 1626-ban Bécsben. Érdekes módon megjelenését Bethlen Gábor református erdélyi fejedelem is nagy összeggel támogatta, pedig a függelékében ott van egy Oktató intés, amely nem más, mint támadás Károlyi Gáspár fordítása ellen. Káldi György szövege világos, jól érthető és magyaros, Bibliájának hatása azonban mégsem mérhető a Károlyiéhoz, mert a katolikus egyház teológiai álláspontja sokáig nem kedvezett az anyanyelvű Szentírás gyakori és nagy példányszámú kiadásának.
Részlet Szenci Molnár Albert hanaui Bibliájának ajánlásából
...ezelőtt majd húsz esztendővel a magyarországi anyaszentegyháznak elöljáró tanítói... az Bibliát kibocsáták Vizsolyban az nagyságos Rákóczi Zsigmondnak és több tekintetes uraknak kegyes segedelmekkel, mely első kibocsátásnak szolgálatjában akkori gyermekségemben is részessé tött engemet az Istennek gondviselése. Holott az időben lábánál forganék az böcsületes embernek, Károlyi Gáspárnak, az gönci prédikátornak, az ki fő igazgatója volt az kinyomtatásnak, és engem gyakorta az vizsolyi nyomtatóhelyben kiküldött az őtőle írott levelecskékkel... És mikor már az könyv nyomtanatnék is, egynéhányszor hallottam, hogy fohászkodván ígyen szólott: Csak az Isten addig éltessen, míg ez Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és az Krisztushoz költözni. És kévánságát megnyervén az istenes vén ember két esztendővel azután elköltözött az szentek lelkeinek főpásztorához és pispekéhöz, kinek dicsőségét öregbíteni ez könyvnek kibocsátásával is kívánta...
...ezelőtt majd húsz esztendővel a magyarországi anyaszentegyháznak elöljáró tanítói... az Bibliát kibocsáták Vizsolyban az nagyságos Rákóczi Zsigmondnak és több tekintetes uraknak kegyes segedelmekkel, mely első kibocsátásnak szolgálatjában akkori gyermekségemben is részessé tött engemet az Istennek gondviselése. Holott az időben lábánál forganék az böcsületes embernek, Károlyi Gáspárnak, az gönci prédikátornak, az ki fő igazgatója volt az kinyomtatásnak, és engem gyakorta az vizsolyi nyomtatóhelyben kiküldött az őtőle írott levelecskékkel... És mikor már az könyv nyomtanatnék is, egynéhányszor hallottam, hogy fohászkodván ígyen szólott: Csak az Isten addig éltessen, míg ez Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és az Krisztushoz költözni. És kévánságát megnyervén az istenes vén ember két esztendővel azután elköltözött az szentek lelkeinek főpásztorához és pispekéhöz, kinek dicsőségét öregbíteni ez könyvnek kibocsátásával is kívánta...
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
