Amíg a 19. század magyar filozófiai gondolkodásának visszatérő kérdése volt, hogy alkotható-e sajátosan magyar bölcselet, addig a 20. század első évtizedei főként a gondolkodás nemzetközi élmezőnyéhez való felzárkózás lehetőségének keresésével teltek. Gondolkodói irányzatok sokasága hatott itthon is, erre a gazdag sokféleségre pedig a magyar filozófiai élet képviselői tanácstalan, néha szertelen eklekticizmussal, a sokfelől sokmindent elfogadás gyakorlatával válaszoltak.
A századelő a magyar filozófiai élet fejlődése szempontjából fordulópontnak bizonyult. Német- és Franciaországból új irányzatok hatása érkezett, olyanoké, mint a neokantianizmus, a bergsonizmus vagy hamarosan a fenomenológia. Ennél is lényegesebb volt azonban a magyar filozófiai és szellemi élet sajátos meghasonlása; a "régi" generációt felváltó fiatalok egy része a bölcselet nagy hagyományához való felzárkózást tekintette feladatának, míg a másik tábor a polgári radikalizmus, a szociáldemokrácia és hamarosan a marxizmus irányába kezdett el tájékozódni. Nagy leegyszerűsítéssel az első csoport tagjaiból került ki az elkövetkező két évtized hivatalos filozófiai Magyarországa, amely az európai bölcselet klasszikus örökségét és a kortárs európai filozófia vezető eszméit igyekezett befogadni, tolmácsolni, a magyar filozófiai kultúrában meggyökereztetni. Az e körbe tartozó gondolkodók működéséhez szükséges keretek adottak; a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek, a klasszikus bölcseleti művek tolmácsolására szánt Filozófiai Írók Tára, a Magyar Filozófiai Társaság gyűjti egybe e gondolkodókat. Soraikban ugyanakkor – a filozófiatörténeti tárgyalásmód szokásainak megfelelő irányzatok, iskolák körvonalai nem vagy alig fedezhetők fel. Javarészt megállapítható ugyan, hogy kit milyen klasszikus vagy kortárs szellemi áramlatok inspirálnak, valójában azonban a két háború közötti magyar filozófiai élet jellegzetes vonása egy olyan eklekticizmus, amelynek keretei között egyéni életutak, gondolkodói pályák léteznek csupán és nem valódi szellemi csoportosulások.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.