Harmad- és negyedidőszak. Szubtrópus és jégkorszak
A kréta időszak végére a zárvatermők összes főbb típusa, valószínűleg valamennyi családja és legtöbb ma ismert nemzetsége is kialakult. Azóta sok faj kihalt és új fajok keletkeztek. Az éghajlati és geológiai változásoknak megfelelően a flóra és a növényzet arculata változott, de nagyobb esemény a törzsfejlődésben nem történt.
A harmadidőszakban főleg az északi félgömbön a szubtrópusi klíma hatására ismét gazdag trópusi növényzet alakult ki, és ez volt a második nagy szénképződés ideje. Ekkor keletkezhettek pl. a tatabányai széntelepek is.
A negyedidőszakra az egymást követő sarki eljegesedések, a közöttük lévő felmelegedések a jellemzőek. Ennek megfelelően alakult hazánk növényzete is.
A harmadidőszaki és a jegesedések közötti meleg szakaszok növényzete nem különíthető el. Ezért mindazon maradványnövényeinket, amelyek feltehetően egyik vagy másik időszakból maradtak fenn napjainkig, összefoglalóan melegidőszaki maradványoknak nevezzük. Ilyenek pl. a cselling, a magyar kikerics, a bakszarvú lepkeszeg, a sárgás habszegfű, a dolomitlakó len. A jeges periódusok maradványnövényeit a jégkorszak tanúiként őrizzük, leginkább tőzegmohalápjainkban.
Az utolsó eljegesedés után napjainkig bekövetkező 10-15 ezer évet a jégkorszak utáni (posztglaciális, holocén) időnek nevezzük, s ez hazánk területén a növények újra elterjedésének, a beerdősödésnek, a jelenkori növénytakaró kialakulásának története.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.