ORSZÁGUNK FÖLDJE LEMEZTÖREDÉKEKBŐL ÁLLT ÖSSZE AZ ÓHARMADIDŐSZAKBAN

Full text search

ORSZÁGUNK FÖLDJE LEMEZTÖREDÉKEKBŐL ÁLLT ÖSSZE AZ ÓHARMADIDŐSZAKBAN
A kréta végén és az óharmadidőszak elején az európai Tisia- és az afrikai Pelso-partszegély az összezáruló Tethys egyik részmedencéje, a Pennini-óceán környékén helyezkedett el. Hogy a két terület ekkor még nem volt egymás szomszédságában, azt az is bizonyítja, hogy a Pennini-óceán kérgének alábukásával kapcsolatos, az Alpokban is meglévő eocén-oligocén vulkáni kőzetek csakis a Pelso-egység területén találhatók meg.
A Pelso mint későbbi lemeztöredék egy Afrikából északra nyúló félszigetnek, az "Adriatis-tüskének" (más néven "Apuliának") volt a része. E nyúlvány a Pennini-óceánt maga alá gyűrve és az abba lerakódó ún. flisüledékeket feltorlaszolva mélyen benyomta Európa partszegélyét. Az észak-déli összepréselődés eredményeként olyan, északkelet-délnyugati és rájuk merőleges szerkezeti vonalak (törések) alakultak ki, amelyek megszabták, hogy milyen irányba tolódjék ki az Adriatis-tüskéről leváló Pelso-lemeztöredék. Az északkelet felé mozgó Pelso-töredéket később ráadásul egy vagy több szubdukciós zóna is "húzta". A messzire jutó lemezdarab az oligocénban – a kialakuló közép-magyarországi (vagy Zágráb-Kulcs-Hernád) vonaltól délre – az európai partszegély egy darabjának, a szintén leváló Tisiának lett a szomszédja. Mai földrajzi helyzetüket a lemeztöredékek valószínűleg csak a miocén elejére nyerték el. A két lemeztöredék némelyek szerint forgó mozgást is végzett, mások inkább azt hangsúlyozzák, hogy a közöttük kialakuló jelentős nyírófeszültségek apró kéregdarabok, tömbök leválására vezettek, és ezek forogtak. (Ilyenek közé "csípődhetett be" például a ma Szolnoktól a Kárpátaljáig mélyfúrásokból ismert flis [kárpáti homokkő], amelynek sajátosan rétegzett kőzetanyaga – még a Kárpátok felgyűrődésének kréta-eocén szakaszában – a hegység előtti tengeri vályúban halmozódott föl.) Akárhogy is, az viszont bizonyos, hogy a Pelso-lemeztöredék déli és főleg keleti részét, például a Bükk térségét a közép-magyarországi vonal mentén igen erős tektonikai hatások érték, és a miocén elejére ez a rész került legmesszebbre eredeti szomszédaitól, a Déli-Alpoktól és a Dinári-hegységtől.
1 mélytengerbe rakódó és gyűrődő flis2 "STABIL" EURÓPA
3 óharmadidőszaki vulkánosság 4 APULIA
5 PELSO 6 VARDAR-ÓCEÁN (jura-alsó-kréta)
7 TISIA 8 DACIDÁK
9 MOESIA 10 jura-kréta
11 eocén-oligocén12 Magyarország mai határa

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi