A népművészet mint áru

Full text search

A népművészet mint áru
A népművészetről alkotott közkeletű képet, de magának a népművészetnek az alakulását is befolyásolta, ahogyan a népművészet fölfedezése megtörtént, majd ahogy egyes népművészeti termékek kereskedelmi forgalomba kerültek.
A magyar népművészet felfedezése – meg lehet kockáztatni – Kalotaszegen vette kezdetét. Gyarmathy Zsigáné indította el a háziipar megszervezését, és mutatta be a kalotaszegi népművészetet országos kiállításokon, így az 1885-ös ipari tárlaton. Kalotaszeg hamarosan hazai és külföldi művészek zarándokhelye lett.
A mindennapi életet átszövő művészi igényességet Kalotaszegről írta le a Malonyay Dezső által megszervezett művészcsoport a Malonyay-sorozat I. kötetében (Malonyay Dezső: A magyar nép művészete, I-V. kötet, 1907-1928). Kalotaszegen egyébként a hímzés és a faragás területén a termelésnek és az értékesítésnek egy olyan szervezete alakult ki, ahol a falusiak közül kerültek ki a munkáltató és az értékesítést szervező "kőpecek" is – és a népművészet nem került idegen kereskedők, vállalkozók kezébe. A néprajzi kutatók a húszas évektől tisztázták a népművészet történeti összefüggéseit, Győrffy István például a cifraszűr és a matyó hímzés és viselet példáján mutatta be az új stílusú népművészet 19. századi kezdeteit.
Országos kísérletek történtek részben a tárgykészítő hagyományok háziiparként történő fenntartására, szövetkezetek alakítására, viseletek, népdalok, szokások bemutatására a Gyöngyösbokréta mozgalomban. A népművészetet az ország közvéleménye előtt Kalotaszeg, majd a mezőkövesdi matyók, Sárköz, Rábaköz, palóc faluk jelenítették meg – a második világháború után pedig azok a szigetek, ahol még fönnmaradt a viselet és a hagyományos zene, tánc, mint az erdélyi Mezőségen és Széken.

Hímzett párnavég (Hódmezővásárhely, 19. század eleje).
Az ágyra fektetett párnának a keskeny végét varrták ki. Ez a hímzés, sok vonásával még a korábbi hagyományokkoz kapcsolódik, voltaképp virágtöveket ábrázol, a kompozíció azonban már szétesőben van. A színek több árnyalatban való használata a korábbi alföldi hímzésekre az ún. kunhímzésekre volt jellemző.

Kakasos tál (Mórágy)
Ezt a tálat valamelyik sárközi faluban használták
H. T.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi