Egyetem Pécsett
Egyetem Pécsett
Nagy Lajos 1367-ben kért engedélyt a pápától arra, hogy az országnak ismét legyen egyeteme, s az egyetemalapító okiratot V. Orbán pápa 1367. szept. 1-jén erősítette meg, az uralkodó pedig úgy döntött, hogy az új univerzitást Pécsett fogja megnyitni, mégpedig a bolognai mintájára.
Továbbra is okot adott egy egyetem alapítására az, hogy a kiépülő kancelláriának és a többi királyi hivatalnak szüksége volt tanult, s elsősorban a jogban járatos emberfőkre. Az 1309-i budai zsinaton úgy döntöttek, hogy minden érseki széknél egy kánonjogilag képzett, minden püspökségnél pedig egy, a bölcsészeti tudományokban járatos szakembernek kell működnie.
Íródeák
Középkori tanítómester
Meg is alakult az egyetem a pécsi püspök irányításával, első kancellárja, egyben mecénása Vilmos püspök lett (aki korábban a király titkáraként is dolgozott). Őt 1374-ben Alsáni Bálint püspök követte, aki korábban Bolognában töltötte be a rektori posztot. Vilmos haláláig (1374) Pécs jeles kánonjogásza volt Galvano di Bologna, aki később Bolognában és Páduában tanított.
Pécsett – a teológia kivételével – az akkori alaptudományokat tanították, részletes feljegyzések azonban csak a jogi stúdiumokról maradtak fenn. Az egyetem 1390 körül szűnt meg.
