Vörösmarty Mihály: EPIGRAMMÁK S NÉMELY RÖVID ALAGYÁK
Szikla gyanánt húlnak szűntelen, - hát komorúlsz? |
Nem viszik és nemesűl a vad időbe szived. |
Hát igy mert búzgón fedde, hibás ugyanaz. |
Áldod, ha boldog vagy - áldod is, átkozod is? |
Sorsod kénye szerént mondod itéletedet. |
Nincs: de keresd öklelő társid, elégre találsz. |
Csak láttatni akarsz, azt is eszembe vevém. |
Imre, siess igazán, álmod elűzni fogod. |
Nyúgott lelkem erős terheit elfeledé. |
Téreitűl távúl váras ölébe juték. |
Szerzeni gond nélkűl nem lehet a tudományt. |
És minden gondját vig poharába tömi. |
S ott terem a pénzért, akinek issza borát. |
Nem maradott e gond vig poharamnak öblén. |
Mellett majd ismét béverik a fejedet. |
Mind eddég, s mertél bátran ügyelni reá. |
És jól, mert csakugyan szűk vala a felelet. |
Mérgedet, hogy tőled senki se félti magát. |
Mérged ha megpukkaszt, rajtad örűlni fogunk. |
Engedj; nem tehetek ilyen otromba rugást. |
E két munka között a jelen is szomorít. |
Káromlod, mikoron szétveri fellegeit. |
Isteni tiszteletet Félelem önti beléd. |
A nap s már halovány alkonyodásra jutott. |
Hogy zajos égéssel kezde lobogni egy ház. |
S a tűz mint nap heves fénye világlani kezd. |
Ittasan, oh ugymond: már kiderűle napunk. |
Ment, de, jaj, háza helyén csak düledékre talált. |
Mely káros, s szomorú fényre derűle napunk! |
Ám a gyűlölség titkon utána mozog. |
Azt szép bánással engedelemre tanítsd, |
Az pedig addig tart, míg dörög a hatalom. |
S kímélés nélkül mocskos igára köti. |
Igy ki csel által emészt másokat, arra bukik. |
Hol lehetett, hírét nyelve veszélybe hozá. |
Ez pedig, ami időn ölni akarna, kivész. |
A hitlen László, fennmarad híre, becse. |
És megaláza, rutúl, fesd be pofádat irígy, |
S a jövevényeknek rettegetője lehess. |
A kétségbeesés gyilka alatt leborúlt. |
Kedvese holtát s már ő is halálra rohant. |
Holt testébe feszűlt fegyvere, melyre borúlt. |
Majd dühe felbújtván tőrt ragad, és leveri. |
Ékei közt feselő kellemöket leveték, |
A fátyolt tapadó vad könyerűlte után! |
V-ének utána öröm jő, hol - s - m-met előz. |
S mindezt rendesen írd öszve, nevemre találsz. |