Tompa Mihály: MARCO.
MARCO.
Mihály doge korában
Velence fölvirad,
S megvívni vad pogánnyal,
Táborba száll a had.
Velence fölvirad,
S megvívni vad pogánnyal,
Táborba száll a had.
És már a végcsatának
Döntő viharja kél,
Hol élet- és halálra
Villan ki száz acél.
Döntő viharja kél,
Hol élet- és halálra
Villan ki száz acél.
A harc tüzébe' Marco
Zászlója fenn lobog,
Ellen kezére nem jut,
Mit izmos karja fog.
Zászlója fenn lobog,
Ellen kezére nem jut,
Mit izmos karja fog.
Pogány kezére nem jut,
Mellyel jelölve van:
A szent kereszt, hiveinek
Jogos csatáiban.
Mellyel jelölve van:
A szent kereszt, hiveinek
Jogos csatáiban.
S a földre végsugárit
Nem hinti még nyugat:
Zászlója győzelemre
Vezérli a hadat.
Nem hinti még nyugat:
Zászlója győzelemre
Vezérli a hadat.
Történt azonban, - nálok
Balsors előjele -
Hogy földre hull a zászló,
Felén törvén nyele;
Balsors előjele -
Hogy földre hull a zászló,
Felén törvén nyele;
Foszlányit szerte hordja
Lábán száz harci mén;
S vak rettegésre válik
A győzelem-remény.
Lábán száz harci mén;
S vak rettegésre válik
A győzelem-remény.
Marco megáll ... körülnéz
Vadúl ... s egy pillanat,
Már útban éri hősét
A bátor gondolat.
Vadúl ... s egy pillanat,
Már útban éri hősét
A bátor gondolat.
Csak a menny bús haragja
Tán rémesebb - kivont
Acéllal a pogányság
Parancsnokára ront.
Tán rémesebb - kivont
Acéllal a pogányság
Parancsnokára ront.
Sujt ... és a tar fejének
Turbán-tekercsibűl
A hős bontó kezén, im
Hószin lepel terűl;
Turbán-tekercsibűl
A hős bontó kezén, im
Hószin lepel terűl;
Még egyszer sujt ... s leszelve
Egy véres kar leve: -
És e lepelt, mihelyt rá
Keresztet ir vele:
Egy véres kar leve: -
És e lepelt, mihelyt rá
Keresztet ir vele:
Feltűzi kardhegyére, -
A zászló fönn lobog,
Alatta összeforrnak
A szétbomolt sorok.
A zászló fönn lobog,
Alatta összeforrnak
A szétbomolt sorok.
S a földre barna fátylát
Nem vonta még nyugat:
Zászlója győzelmére
Vezette a hadat.
Nem vonta még nyugat:
Zászlója győzelmére
Vezette a hadat.
