Kosztolányi Dezső: SZONETT
SZONETT
Lorenzo Stecchetti
Ti szélre hányott árva énekek,
emlékbe foglalt édes ifjuságom,
kedv és panasz, öröm és sok-sok álom,
szegény rímek, mi lesz ti véletek?
emlékbe foglalt édes ifjuságom,
kedv és panasz, öröm és sok-sok álom,
szegény rímek, mi lesz ti véletek?
Ó jaj, repüljetek el reszketeg
e rossz világból, ahol egyre vágyom;
és szóljatok tűz-nyelvvel, tűzre vágyón,
hisz mind szerelemből születtetek.
e rossz világból, ahol egyre vágyom;
és szóljatok tűz-nyelvvel, tűzre vágyón,
hisz mind szerelemből születtetek.
És leljétek meg végre hölgyemet,
kihez halálos kedv és büszke vágy von,
legyen a szavatok végrendelet,
kihez halálos kedv és büszke vágy von,
legyen a szavatok végrendelet,
mondjátok el, hogy mily tűz égetett,
s ő érte sírtam a halálos ágyon,
ti szélre hányott árva énekek!
s ő érte sírtam a halálos ágyon,
ti szélre hányott árva énekek!
