Kosztolányi Dezső: MAGYARORSZÁGHOZ (1849)
MAGYARORSZÁGHOZ
(1849)
(1849)
Henrik Ibsen
A magyar földön elnémult a viharzó harci lárma,
tompa sóhaj és halálos hörgés hangzik arra már ma.
tompa sóhaj és halálos hörgés hangzik arra már ma.
Gyászos hirnökök suhannak a bús éjszakán, borongón:
"Nincsen többé Magyarország! Ott hever lenn a
porondon."
"Nincsen többé Magyarország! Ott hever lenn a
porondon."
Az igazság hősein most barbár horda kénye harsog
s gyilkoló ádázkodással áll a gőgös, durva zsarnok.
s gyilkoló ádázkodással áll a gőgös, durva zsarnok.
Ujjongtok bíbor monarhák: "Az erő győzött a hadba",
s a szabadság tiszta lángja újra hamvadoz, lohadva.
s a szabadság tiszta lángja újra hamvadoz, lohadva.
Árva ország, sok fiadnak vére folyt ki mindhiába.
Busan fénylik a halott hős vértanúi glóriája.
Busan fénylik a halott hős vértanúi glóriája.
Európának reménye, holtjaid remegve nézed;
Lengyelország sorsa vár rád, a feledtség, az enyészet.
Lengyelország sorsa vár rád, a feledtség, az enyészet.
Ám a szürke éj letüntén tündöklő hajnal dereng fel,
hőseid sírból kikelnek, mély, sötét halotti sebbel,
hőseid sírból kikelnek, mély, sötét halotti sebbel,
egyesülni vélük, akik partjain a Visztulának
és a német vérpadoknak lépcsején elpusztulának.
és a német vérpadoknak lépcsején elpusztulának.
Ó, ha késő nemzedékek támadnak s ledől az oszlop,
trónok inganak, zuhannak zsarnokok, silány poroszlók,
trónok inganak, zuhannak zsarnokok, silány poroszlók,
a magyar név büszke név lesz és a hadba indulónak,
a vitéz, merész seregnek úgy zeng, mint győzelmi szózat.
a vitéz, merész seregnek úgy zeng, mint győzelmi szózat.
