Kosztolányi Dezső: KÖSÖNTYŰ
vén bánatot egy éjjel elveszítem
és véle együtt életem s a szívem,
a szívem is és megvigasztalódom.
melyek belőle ömlöttek szelíden,
szájam haragra többé nem feszítem
vérezve, átkozódva és vívódón.
és gyászolom elvesztett bánatom,
ezt a nehéz és babonás kösöntyűt.