Kosztolányi Dezső: SÖTÉTSÉG
s az éjidőn
árnyat vet.
Egy óriás, fekete kéz
hosszú, fekete ujjakkal motoz.
Aztán amíg sötét van,
hol a fehér embernek háza áll,
a fekete kéz tépi-tépi
a téglát,
a vérszínű, picinyke téglát.
Tán a fekete kéz,
vagy tán az árnyék?