Kaffka Margit: SAKK-MATT
SAKK-MATT
Kis kertilócán, vadszőlős ereszbe'
Kései langyos, nyári délután,
Sok tarka szálat öltésnek eresztve
Babrált egyszer egy haragos leány.
Nem egymagában volt, - ez a baj épen! -
Mellette is meg szembe, szörnyűképen
Figyelve, gyanakodva egy a másra,
Egy mókás öreg ember meg a társa
Fölöttébb komoly ifjú húzogat
Tarka ostáblán furcsa bábokat.
Fogy a futó, menekül a király,
Itt még a bástya rendületlen áll;
Szökdösve oldalt, jobbra-balra térnek
Az ördöngős fehér-fekete mének,
S bár egyre hull a sok vitézi báb,
Új nemzedék jön és tüzel tovább.
Harc, melybe' nincs szenvedély, csak ész,
Melyben, ha minden elhull, mi se vész.
Ám egy redő az ifjú homlokon
Jelenti: az eset komoly nagyon!
A lány csak ölt, csak tűz, - kifejti egyre...
Csodálkozó haraggal várva, lesve:
"Mikor lesz vége? Udvarolni sem mer?
Beh ócska játék, beh unalmas ember!"
Kései langyos, nyári délután,
Sok tarka szálat öltésnek eresztve
Babrált egyszer egy haragos leány.
Nem egymagában volt, - ez a baj épen! -
Mellette is meg szembe, szörnyűképen
Figyelve, gyanakodva egy a másra,
Egy mókás öreg ember meg a társa
Fölöttébb komoly ifjú húzogat
Tarka ostáblán furcsa bábokat.
Fogy a futó, menekül a király,
Itt még a bástya rendületlen áll;
Szökdösve oldalt, jobbra-balra térnek
Az ördöngős fehér-fekete mének,
S bár egyre hull a sok vitézi báb,
Új nemzedék jön és tüzel tovább.
Harc, melybe' nincs szenvedély, csak ész,
Melyben, ha minden elhull, mi se vész.
Ám egy redő az ifjú homlokon
Jelenti: az eset komoly nagyon!
A lány csak ölt, csak tűz, - kifejti egyre...
Csodálkozó haraggal várva, lesve:
"Mikor lesz vége? Udvarolni sem mer?
Beh ócska játék, beh unalmas ember!"
| Mult napra nap, telt lassan hétre hét, |
| S a kerti asztalon terítve szét |
| A harcmező; rajt' sárga-barna kocka |
| Következetes híven váltakozva |
| Most is a régi. Talán odabent |
| Van felbomolva a bölcs hadirend!? |
| A harcos bábú lézeng oktalan, |
| Meg visszatér, majd ész nélkül rohan. |
| A király egy csikót vesz üldözőbe, |
| Paraszt a tornyot ütné agyba-főbe, |
| S a királyné, rézsút tipegve fogytig, |
| Az ellenséges fővezérbe botlik. |
| ...És kit okolni kell a sok bajér', |
| Két nyugtalan kéz néha összeér, |
| S két ifjú szempár, amikor lehet, |
| Találkozik a csatatér felett... |
| Nagyapó nézi hosszan, meglepetten: |
| "Olyan komoly, derék fiúnak hittem, |
| S bomlik immár ez is oktondi lázban!... |
| Nincs tartalom a mai ifjúságban!" |
1906
